Az Egészségügyi Világszervezet szerint van esély rá, hogy még idén véget érjen a koronavírus-pandémia, ehhez azonban drasztikusan növelni kell az átoltottságot. Céljuk, hogy júniusig világszerte a lakosság 70 százaléka immunizálva legyen, holott Afrika legszegényebb országaiban jelenleg a 2-3 százalékot sem sikerült elérni – írja összefoglalójában a HáziPatika.
Bizakodó becslésekkel zárta az évet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a koronavírus-járványt illetően: a szervezet évet értékelő közleménye szerint még idén véget érhet a járvány „akut szakasza”, és egy új időszak kezdődhet, melynek alapja a védettség fenntartása, amivel a vírus terjedése kordában tartható. Ehhez azonban az eddiginél magasabb, 70 százalék feletti átoltottságra lenne szükség világszerte, és ez nem egyszerű feladat, úgy, hogy az elmúlt egy évben kiosztott vakcinák terén óriási különbségek vannak a fejlett és a fejlődő országok között. Az új vírusmutációk felbukkanása és gyors terjedése miatt pedig még nehezebb megjósolni a járvány várható lezárását.
Két éve már, hogy a koronavírus terjedéséről az első hírek megjelentek, a vírus pedig világszerte rengeteg életet követelt azóta. Hivatalosan 1,8 millió halálesetet dokumentáltak 2020-ban, valamint 3,5 milliót a 2021-es évben, a tényleges adatok azonban ennél jóval magasabbak lehetnek. A vírus ellen kifejlesztett vakcinák komoly fegyvert jelentettek a járvány elleni küzdelemben, de a WHO már az első vakcinák beadásakor felhívta a figyelmet, hogy világszerte óriási egyenlőtlenség alakulhat ki a védettséget biztosító készítmények elosztásában. Hosszú távon pedig nem szorítható vissza a járvány úgy, hogy csak a fejlett országok lakosságát immunizálják, hiszen a kisebb mértékben beoltott ázsiai és afrikai régiókból újabb járványhullámok törhetnek elő.
Az Our World in Data friss adatai szerint a világ népességének 58,5 százaléka kapta meg legalább az első dózisát valamelyik vakcinából. Ugyanakkor a legszegényebb országokban élők körében csupán 8,5 százalékos az átoltottság. Az átlagot főleg a legszegényebb közép- és nyugat-afrikai országok húzzák le, ahol szinte ritkaságszámba megy egy oltott ember:
- Chad lakosságának kevesebb, mint fél százaléka kapta már meg mindkét dózist, csupán a népesség 1,7 százaléka kapott egyet is az oltóanyagokból.
- Dél-Szudán lakosságának nagyjából 2 százaléka kapott legalább egy oltást, a teljes védettséget biztosító második dózist a húszmilliós ország lakosságának 1,6 százaléka kapta meg.
- Burkina Fasóban is csupán 3 százaléka kapta eddig meg mindkét oltását, 4,5 százalék pedig az egyiket a kétdózisú oltóanyagok közül.
- A nyugat-afrikai Maliban is csak a lakosság 4,3 százaléka kapta meg az egyik oltását.
A rossz egészségügyi infrastruktúra, az orvosok és asszisztensek képzéséhez szükséges finanszírozás hiánya, valamint az oltóanyag-tárolási problémák mind szerepet játszanak abban, hogy a kontinens országai ily mértékben lemaradtak az oltottság terén. Habár a vakcinák globális kínálata hónapról hónapra bővül, a regionális igazgató szerint ebből az afrikai országok nagy része egyelőre nem profitálhat.
Forrás: HáziPatika
