A túlsúly és az elhízás számos betegség rizikófaktora. Emellett a pluszkilók hatással lehetnek a gyógyszermolekulák szervezetbeni sorsára, az elérhető terápiás hatásra is. Nehezíti a helyzetet, hogy egyelőre viszonylag kevés adat áll rendelkezésre az elhízottaknál történő gyógyszeradagolást illetően – írja a PharmaOnline.
Régóta ismert, hogy a metabolikus kórképek kockázatát egyértelműen növeli a túlsúly vagy az elhízás. Statisztikák alapján a 2-es típusú cukorbetegek mintegy 80%-a túlsúlyos, azaz a testtömegindexük (BMI) nagyobb mint 25 kg/m2. A magas vérnyomás és az azzal összefüggő kockázatok is gyakoribbak, ha valakinél túlsúly vagy elhízás áll fenn. Az alvási apnoe, az epebetegségek vagy az aranyér esetén is rizikótényező az elhízás – és hosszan folytatható a felsorolás.
Az elhízással párhuzamosan egyre nagyobb koncentrációban jelennek meg a szervezetben a zsírsejtek által előállított kémiai jelátvivő anyagok (citokinek), amik gyulladásos folyamatok kiváltására és azok kedvezőtlen irányba való befolyásolására képesek. Ezzel magyarázható, hogy az ízületi kopások és gyulladások is nagyobb gyakorisággal fordulnak elő túlsúlyosaknál, mint normál BMI-vel rendelkezőknél. Nem csupán arról van szó, hogy nagyobb terhet kell cipelnie a csípőnek vagy a térdnek, hanem a zsírszövet által termelt gyulladáskeltő molekulák – még pluszban – kedvezőtlenül hatnak az ízületek állapotára. A túlsúlyos és elhízott személyeknél előtérbe kerülő gyulladásos folyamatoknak a fertőzéses kórképek során is jelentőségük van. A 2009-es H1N1-influenzapandémia során figyeltek fel arra, hogy a H1N1-vírus a túlsúlyos betegeknél különösen gyakran okoz súlyos lefolyású megbetegedést (1).
Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) kiváltotta súlyos vagy fatális kimenetelű Covid–19 szempontjából is rizikófaktor a túlsúly vagy az elhízás. Minél inkább elhízott valaki, annál nagyobb a kockázata annak, hogy a Covid–19 miatt mesterséges lélegeztetésre szorul – támasztják alá az USA-beli járványügyi szerv, a CDC (Centers for Disease Control and Prevention) adatai. Ha a BMI 30 és 34,9 közötti, akkor 35%-kal, ha a BMI 35 és 39,9 közötti, akkor 51%-kal, míg ha 40 és 45 közötti, akkor 71%-kal nő a kockázata annak, hogy egy Covid–19-beteg mesterséges lélegeztetésre szoruljon. Extrém mértékű elhízásnál (BMI > 45) 108%-kal nő meg a mesterséges lélegeztetés szükségességére vonatkozó rizikó. Vagyis a kórosan elhízottak több mint kétszer gyakrabban kerülnek Covid–19 miatt lélegeztetőgépre, mint a normál testsúlyúak (2).
A daganatos sejtek növekedése is fokozódhat a zsírsejtek által termelt hormonok és egyéb molekulák miatt. Emiatt a túlsúlyosak és az elhízottak gyakrabban szembesülnek a menopauza utáni mellrák, a méhtestrák, a vesedaganat, a vastagbél- vagy végbéldaganat, illetve az epehólyagrák diagnózisával.
Tényként kezelhető ugyanakkor, hogy a túlsúlyos, de különösen az elhízott pácienseknél a hatóanyagok farmakokinetikai paraméterei jelentősen eltérhetnek a normál testtömegű populáción meghatározott értékektől.
Forrás: PharmaOnline
