Demetrovics Zsolt és kutatótársai szerint a gazdagok és a hírességek iránti erős rajongás összefügg a gyengébb intellektuális képességekkel. Azok az emberek ugyanis, akik rögeszmésen figyelik a gazdagok és hírességek életét, alacsonyabb pontszámot érnek el a kognitív teszteken. A magyarországi kutatás eredményét a BMC Psychology folyóirat 2021 novemberében tette közzé, s azóta több neves sajtóorgánum (például a Newsweek) hírt adott róla – olvasható az ELTE oldalán.
A vizsgálatban 1763 felnőtt magyar vett részt 2020-ban. Az önkéntes résztvevőknek egy online felmérés keretében két nemzetközileg validált intelligencia- és egy szintén kultúra- és nyelvfüggetlen önértékelési tesztet kellett kitölteniük. A felmérés része volt a hírességek iránti megszállottság mértékének szintjét kalibráló kérdőív, a Celebrity Attitude Scale kitöltése is.
A rajongott híresség csak valós személy lehetett, aki, ha csak rövid ideig is, de kortársa volt a válaszadónak – mondta el Zsila Ágnes kutatásvezető a Qubitnek. – A kutatók a celebskála alapján rajongói kategóriákba sorolták a válaszadókat. Azokat, aiknek a sztárok iránti érdeklődése mindössze a hírességek életének barátokkal való megvitatására korlátozódott, a „szórakoztató- társas” rajongók közé sorolták. Az „intenzív-személyes” csoportot azok alkották, akiknek gondolatai csak a rajongott celeb körül jártak. A megszállottság legmagasabb fokát a „extrém rajongás” szintje jelentette. Az ide sorolt emberek ugyanis már egyetértettek az olyan állításokkal is, mint a „ha olyan szerencsés lennék, hogy találkozhatnék a kedvenc hírességemmel, és megkérne, hogy szívességként tegyek meg valami illegális dolgot, valószínűleg megtenném”; illetve „ha lenne több százezer forintom, akkor azt biztosan a kedvencem valamilyen emléktárgyára, használati eszközére költeném”.
Bár a felmérés önkénteseinek kognitív képességeit csak a tesztekben nyújtott teljesítményük alapján tudták megítélni, így ez nem ad átfogó képet a teljes intellektusról, a kutatók azt találták, hogy a hírességek iránti megszállottság magasabb szintje együtt járt az elért pontszámok csökkenésével, és ez
a tendencia még akkor is fennállt, ha figyelembe vették az iskolázottság, a jövedelem vagy a lakhely szerinti demográfiai jellemzőket.
Magyarán minél erősebben rajongónak bizonyult valaki a celebskálán, annál gyengébben teljesített az intelligenciatesztekben.
A kutatást vezető magyar pszichológus ugyanakkor azt is elmondta, hogy a felmérés kontrolljaként alkalmazott modellek alapján nem egyértelmű, hogy a hírességek imádatának szintje milyen összefüggésben áll a kognitív képességekkel. A kapcsolat természetét illetően azonban feltételezhető, hogy a felfokozott celebmánia gátolhatja a tesztekben nyújtott teljesítményt, mégpedig az „egyoldalú érzelmi kötődés” fenntartásához szükséges intenzív figyelem és összpontosítás miatt. Másfelől az is feltételezhető, hogy a magasabb intelligenciájú emberek rajongása kisebb valószínűséggel éri el az extrém szintet, egyebek mellett azért, mert sokkal inkább képesek felismerni és megkülönböztetni a híresség valódi személyiségét a celebséget éltető marketingstratégiától.
Bár úgy tűnik, hogy a hírességek imádata összefügg a gyengébb intellektuális képességekkel, továbbra sem világos, hogy a tömegkulturális ikonok iránti rajongás oka vagy következménye-e ezeknek a csökkent képességeknek. Ezért további kutatásokra van szükség annak megállapításához, hogy a kóros celebmánia az alacsonyabb intelligenciahányados kiváltója, vagy annak eredménye. Az viszont látható, hogy a hírességek imádata az iskolai végzettségtől, az életkortól és az anyagi jóléttől függetlenül megváltoztathatja a kognitív teljesítményt.
A tanulmány szerzői Zsila Ágnes, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkatársa, Demetrovics Zsolt, az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének vezetője és a kóros celebmániát (celebrity worship syndrome) elsőként definiáló amerikai pszichológus, Lynn E. McCutcheon.
Forrás: ELTE
