Oltatlanokkal szembeni újabb szigorítások Olaszországban
A tömegközlekedési eszközök használatát is védettségi igazoláshoz akarja kötni az olasz kormány, amely az oltatlanokkal szemben szigorítások bevezetését tervezi decembertől, miközben Lombardia tartományban ismét megteltek a kórházak – közölte az Il Messaggero olasz napilap vasárnap.
Rómában négyezer, Milánóban szintén több ezer oltásellenes vonult utcára szombaton.
Sajtóértesülések szerint december elsejétől újabb szigorítások várhatóak, amelyekkel mindenekelőtt az oltást megtagadókat akarják korlátozni. A tervek között szerepel az október közepétől bevezetett védettségi igazolás (Green Pass) használatának szigorítása (Super Green Pass): kötelezővé tennék a védettségi igazolást a tömegközlekedési eszközökön, vagyis buszra és metróra kizárólag legalább egy oltással lehetne felszállni. Hasonlóképpen a közigazgatási hivatalokba, postára, bankba való belépést is oltottsághoz kötnék.
A védettségi igazolás kiváltható a betegségből való felgyógyulás bizonyításával, valamint PCR- vagy antigén gyorsteszttel, amelyek érvényességét csökkenteni akarják 72 óráról 48-ra. A jelenleg egy évig érvényes védettségi igazolás hatályát kilenc hónapra akarják csökkenteni, amivel felgyorsíthatják az emlékeztető adagok beadását.
December elsejétől egyes tartományok sárga vagy narancssárga színű járványbesorolásba kerülhetnek, ami a szabadtéri maszkhasználat újbóli bevezetését jelentheti, a kulturális és sportlétesítmények befogadóképességének csökkentését, a vendéglátás szabályainak szigorításával együtt.
Felerősödő vita az oltási kötelezettségről Németországban
Felerősödött Németországban az új típusú koronavírus okozta betegségtől védő oltás beadásának kötelezővé tételéről szóló vita, miután az osztrák kormány elrendelte az oltási kötelezettséget. Egy vasárnap ismertetett felmérés szerint a német lakosság többsége támogatná, ha hazájuk követné Ausztria példáját.
A Bild am Sonntag című lapban közölt adatok szerint a németek 52 százaléka egyetértene az oltási kötelezettséggel, és 41 százalékuk utasítaná el, ha a szomszédos ország mintájára elrendelnék, hogy mindenkinek be kell adatnia az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegségtől (Covid-19) védő oltást.
A lapnak nyilatkozó egészségügyi szakjogász, Alexander Ehlers kiemelte, hogy a kötelezettség nem egyenlő a kényszerrel, vagyis nem azt jelenti, hogy rendőrök hurcolják az oltatlanokat az oltópontokra, hanem azt, hogy közigazgatási bírságot kell fizetnie, akiről valamilyen eljárásban kiderül, hogy nem adatta be a vakcinát. A szakértő szerint a teljes lakosságra vonatkozó általános kötelezettség elrendelésénél valószínűbbnek tűnik, hogy a közvetlen ügyfélkapcsolatot sűrűn igénylő szakmákban, ágazatokban, például a vendéglátásban vezetik be az egyelőre csak az egészségügyben tervezett oltási kötelezettséget.
A következő héten egy sor új járványlassító szabályt vezetnek be. Várhatóan a hét közepétől él majd a helyi és a távolsági közösségi közlekedésben az úgynevezett 3G-szabály, miszerint az oltatlanoknak – az oltottakkal és a fertőzésen igazoltan átesettekkel szemben – friss negatív vírusteszt lelet is kell az utazáshoz. A Deutsche Bahn vasúttársaság a hét elején közli, hogy miként ellenőrzik az új szabályt.
A negyedik hullám a legalacsonyabb átoltottságú területeken pusztít leginkább. Ezek keleti és déli tartományok, főleg Szászország és Bajorország. Hétfőtől Szászország legsúlyosabb helyzetben lévő járásaiban éjszakai kijárási korlátozás sújtja az oltatlanokat. Az egész tartományban elmaradnak a karácsonyi vásárok, és más tömegrendezvényeket sem szabad tartani. A vendéglőknek 20 órakor be kell zárniuk, a szállodák csak üzleti úton lévőket fogadhatnak. A kulturális intézmények a könyvtárak kivételével mind felfüggesztik működésüket. Hasonló szabályokat vezetnek be a hét közepétől Bajorországban is. A szomszédos Baden-Württemberg tartományban három járásban ugyancsak éjszakai kijárási korlátozást vezettek be az oltatlanoknak.
Ezrek vonultak utcára Belgiumban
Több tízezren vonultak utcára Brüsszelben a belga kormány szerdán bevezetett, a koronavírus-járvány visszaszorítását célzó új intézkedései ellen tiltakozva, miközben az újonnan regisztrált fertőzöttek száma napi 12 ezer fölé emelkedett, és hatszáznál többen kényszerülnek intenzív ellátásra Belgiumban a közegészségügyi intézet vasárnapi jelentése szerint.
A vasárnapi megmozdulás résztvevői Brüsszel központjából az Európai Unió intézményeinek helyet adó kerületbe vonulnak, ahol a beoltásra vonatkozó kormányzati felszólítások, valamint a zárt helységekben kötelező maszkviselést és a védettségi igazolvány felmutatását előíró új szabályok ellen tiltakozó beszédeket tartottak. A bejelentett és a belga főváros által engedélyezett felvonulás szervezői Együtt a szabadságért jeligével hívták össze a menetet. A résztvevők legtöbbje orrot és szájat eltakaró maszk nélkül vonult. Helyszíni beszámolók szerint a felvonulók füstbombákat gyújtottak és petárdákat durrogtattak.
A rendőrség közlése szerint a kora estig tartó tüntetésen mintegy 35 ezren vettek részt. A tüntetők közül mintegy százan összecsaptak a rendőrökkel. A rendbontók köveket dobáltak, autókat és kukákat gyújtottak fel, kirakatokat törtek be, több rendőrautót is megrongáltak. Megfékezésükre a rendőrök vízágyút használtak, valamint könnygázt vetettek be. Legkevesebb 44 embert előállítottak. Három rendőr megsérült – közölték. Philippe Close Brüsszel polgármestere Twitter-üzenetében elítélte a rendbontást, és közölte, hogy utasítást adott a videófelvételek elemzésére az esetleges előállítások megkönnyítésére.
Erőszakba torkollott tüntetések Hollandiában
Hollandiában a kormány szigorító járványügyi intézkedései ellen pénteken Rotterdamban, szombaton Hágában tüntettek az esti órákban.
Mindkét megmozdulás erőszakba torkollott. A tiltakozók köveket dobáltak, autókat gyújtottak fel és tűzijáték-rakétákat lőttek ki. A Rotterdamban tartott tüntetés során két embert meglőttek, legkevesebb 51 embert letartóztattak. Hágában vasárnapra virradóan 30 embert állítottak elő az előző esti erőszakos eseményeket követően.
Bizakodó franciák
Franciaországban a koronavírus-járvány ötödik hullámában hirtelen emelkedik a napi esetszám, a kormányzat azonban továbbra is bizakodó: a magas átoltottságnak köszönhetően nem számít a súlyos esetek és az elhalálozások számának jelentős növekedésére.
„Az ötödik hullám hirtelen robbant be” – fogalmazott vasárnap Gabirel Attal kormányszóvivő a Cnews hírtelevízió és az Europe1 kereskedelmi rádió közös hírműsorában. Emlékeztetett arra, hogy a napi esetszám átlaga egy hét alatt majdnem megduplázódott: míg a múlt hét végén 9 ezer volt a napi átlag, addig ezen a héten 17 ezer. A 100 ezer lakosra jutó fertőzöttek országos átlaga 164, míg egy héttel ezelőtt még csak 100 volt.
Az előző járványhullámokhoz hasonlóan a hatóságok elsősorban azt figyelik, hogy az esetszám emelkedésével párhuzamosan az egészségügyi ellátórendszer nyomás alá kerül-e. Jelenleg erre nem számít a kormány, miután a teljes lakosság 77 százaléka felvette a koronavírus elleni oltás legalább első adagját, ami az oltásra jogosultak 90 százalékának felel meg, s mindkét adagot megkapta a teljes lakosság 75 százaléka.
„Látjuk, hogy a fertőzések nagyon erősen növekednek, de azt is tudjuk, hogy Franciaországban nagyon széleskörű az átoltottság, s az emlékeztető, harmadik oltásokban is a szomszédos országok előtt járunk” – hangsúlyozta a kormányszóvivő. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a védettségi igazolás július vége óta érvényben van, miközben a környező országok csak később vezették be. Emmanuel Macron államfő csütörtökön jelezte, hogy nem tervez a kormány újabb korlátozó intézkedéseket, s a be nem oltottakat sem kívánja a szabadságukban korlátozni.
