Integrálni kell az alapellátás normál működési rendjébe a betegek ellátását, de a telefonos egyeztetés nélkülözhetetlen – írja a Weborvos.
A járvány kezelése és a betegellátás rendje vélhetően új megközelítést igényel, írta Békássy Szabolcs, a háziorvosok országos kollegiális vezetője, a HaOSZ (Háziorvosok Online Szervezete) egyik alapítója körlevelében. Hivatkozik a hét közepén folytatott megbeszélésére, amely során a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Survelliance Központjának vezetőivel egyeztetett.
Jelentősen megnőtt a légúti tünetekkel az alapellátó praxisokhoz forduló betegek száma a 35-37. héten, majd a 38. héttől az esetszámok némi csökkenést mutattak, és mérsékelt szinten maradtak a 39. héttől. Mindez egyértelmű összefüggést mutat a korábbi években tapasztaltakkal (a 2020. évet kivéve), ami a gyermekek óvodai és iskolai közösségben terjedő, felnőtt populációra is ragályos, náthás megbetegedést okozó vírusfertőzésével hozható összefüggésbe. Ugyanakkor – hívja fel a figyelmet – egy, a Lancetben publikált skót tanulmány szerint a COVID-19 delta variánssal fertőzött egyének tünetei jóval enyhébbek, a légúti náthákra jellemzőek számos esetben. A légszomj, az íz- és szaglásvesztés már nem vezető tünet, és talán jelzi, hogy a járvány megszelídül.
A háziorvosok kockázatára vonatkozóan a megbeszélésen kiderült, hogy körükben az átoltottság a többi orvos és diplomás szakmacsoportokhoz viszonyítva a legmagasabb, az oltatlanok aránya csupán 1 százalék körüli volt egy szeptemberi felmérés szerint.
Bár az oltás drámai módon csökkenti a súlyos megbetegedés vagy halálozás kockázatát, tény, hogy nem akadályozza meg a vírusátvitelt olyan mértékben, ahogy azt a szakemberek korábban remélték. Számos evidencia támasztja alá azonban azt, hogy harmadik dózissal a vírusfertőzéssel szembeni védettség visszaáll a korábban tapasztalt igen magas szintre, még a 60 éves és idősebb korosztályban is, írja Békássy Szabolcs.
A betegellátás rendjének újragondolása szükséges azért is, mert a COVID-19-cel kapcsolatban számos új tudás és evidencia látott napvilágot a közelmúltban, amelyek közül a Semmelweis Egyetem epidemiológusai az alábbi szempontokra hívták fel a háziorvosok figyelmét:
A SARS-COV-2 fertőzöttek legalább harmada tünetmentes. A pozitív PCR teszttel rendelkező, a mintavétel időpontjában tünetmentes személyek háromnegyede később is tünetmentes marad. Attól tehát, hogy tünetes COVID-os beteg nem mehet a rendelőbe, SARS-CoV-2 fertőzött még egészen biztosan be fog menni úgy, hogy nem is tud róla, hogy fertőzött.
A tünetmentes fertőzött személyektől való átvitel az összes fertőzés több mint felét (59%) teszi ki, ebből 35% tünetekkel még nem rendelkező személyektől, 24% pedig olyan személyektől történik, akik később is tünetmentesek is maradnak. Tehát nemcsak be fog menni a rendelőbe SARS-CoV-2 fertőzött, hanem nagy valószínűséggel fertőzni is fog, ha az egészségügyi dolgozók hamis biztonságba ringatják magukat, és ezért nem védekeznek tudatosan bármilyen légúti fertőzés átvitele ellen.
Teljes tartalom a Weborvos oldalán olvasható.
