Mikor forduljunk érsebészhez?

Amíg nincs érbetegségre utaló tünetünk, keveset foglalkozunk az egész testünket behálózó és az egész szervezetünkre kiható érrendszerrel. Ön tudta, hogy ereink teljes hossza, a hajszálereket is beleszámolva elérheti akár a 100.000 km-t? Ezzel a távolsággal kétszer is megkerülhetnénk a Földet az Egyenlítő mentén. Erre a hatalmas érhálózatra azért van szükségünk, hogy a szöveteink a nap 24 órájában megfelelően el legyenek látva oxigénnel és tápanyaggal.

Az idő múlásával az érfalak rugalmassága is csökken, a verőerek szűkebbek lesznek, a visszerek billentyűi elfáradnak és a hajszálerek elzáródnak. Számos betegség lehet az érhálózat hibájának következménye, mint a szívinfarktus, stroke vagy alsó végtagi érszűkület.

Érsebész felkeresése ajánlott:

Járáskor, vagy akár nyugalomban jelentkező lábfájdalom esetén az érszűkület kizárása, vagy megállapítása miatt.
Visszeresség esetén, főleg ha fájdalommal, lábdagadással, lábszárfekéllyel jár.
Diagnosztizált bármely más érbetegség (koszorúsér, nyaki verőér, veseartéria szűkület, lezajlott szívinfarktus, stroke) esetén, mert az érelmeszesedés minden eret érinthet.
Cukorbetegség esetén évente, magasvérnyomás esetén kétévente ajánlott az erek vizsgálata.