Egy 2016-ban létrejött integrált modell szerint az egészségértés az egyének azon képessége, mellyel megszerzik, megértik és a maguk állapotának javítása érdekében alkalmazzák is az egészségükkel kapcsolatos információkat. Ezeknek az alapvető tudásoknak feldolgozása kulcsfontosságú abban a tekintetben, hogy ezek alapján képesek megfelelő döntéseket hozni a saját egészségük megőrzése érdekében.
Bánfai-Csonka Henrietta szakoktató, a PTE ETK doktorandusza a Covid 19 járvány és az egészségértés kapcsolata címmel tartott előadásáról számolt be a Pécsi Tudományegyetem.
Egy 2016-ban az egészségértésről szóló kutatás szerint
Magyarországon minden második embernek korlátozott az egészségértése,
ami elég rossz az európai átlagadatokhoz képest. 2019-ben csak Baranyára vetítve megismételték a kutatást: a résztvevők fele korlátozott egészségtudattal rendelkezett. „Publikálás előtt áll egy, a PTE ETK hallgatóira e tárgykörben vonatkozó kutatás is – az eredmények elszomorítóak.” – összegezte Bánfai-Csonka Henrietta.
Az alacsony egészségértési szint következménye például az, ha
nem vesszük észre egy betegség tüneteit, elhanyagoljuk a betegséget, nem tartjuk be a gyógyszerekre vonatkozó utasításokat, és nem járunk el szűrésekre
Hosszú távon ez olyan idős korhoz vezet, mely során az illető nem képes otthonában ellátni magát, többször szorul kórházi ellátásra. A nem megfelelő egészségértés egyértelműen növeli a mortalitást.
A koronavírus kapcsán Bánfai-Csonka Henrietta ismertette, hogy csak Magyarországon és csak az október 14-i adatok szerint 822 ezernél több fertőzött volt a járvány kitörése óta, több mint harmincezren haltak meg, több mint 785 ezer a felépültek száma. A második és harmadik hullámban nagyobb a kórházban ápoltak száma, az első hulláménál. Viszont míg az első hullám alatt jóval kevesebb volt a beteg, a járvány miatti korlátozások köre nagyobb és erőteljesebb volt. „A második és harmadik hullámban megtartott védelmi intézkedések nem voltak elegendők ahhoz, hogy az emberek önfegyelmet tanúsítsanak. Türelmetlenebbé váltunk. Ennek persze több oka lehet, de az egyik a nem megfelelő egészségértési szint.” – hívta fel a figyelmet a jelenségre Bánfai -Csonka Henrietta.
Laikus – de a kutatások szerint akár egészségégügyi dolgozó is – nehezen tudja megkülönböztetni az álhíreket a valóságtól a koronavírussal kapcsolatban. Túl sok az információ, plusz nemcsak hazai, de világszinten érkeznek hírek, ami csak tovább növeli az információmennyiséget.
Rengeteg olyan biológiai, orvosi fogalommal találkozik a laikus a koronavírus kapcsán, mint például az antitest, PCR-teszt, stb. – ami nem feltétlenül egyértelmű a számára.
Forrás: univpecs.com
