Megnyitották Berlinben szerdán az ENSZ közegészségügyi szakosított szerve, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális járványügyi elemző és előrejelző központját, amelyet a koronavírus-világjárvány tanulságaként hoztak létre.
Angela Merkel német kancellár a világjárvány-, és járványügyi elemző központ (WHO Hub for Pandemic and Epidemic Intelligence) megnyitóján kiemelte: a koronavírus-világjárvány rámutatott, mennyire fontos szervezet a WHO, mint globális közegészségügyi hatóság. Munkájának minőségét azonban az ENSZ tagállamainak támogatása határozza meg. „A WHO csak annyira lehet jó, amennyire a tagállamok engedik” – mondta.
Hasonlóan fogalmazott Jens Spahn német egészségügyi miniszter is, aki kiemelte a bizalom jelentőségét, és felszólította Kínát, hogy tegye a nemzetközi közösség számára átláthatóvá az új koronavírus (SARS-CoV-2) eredetéről folytatott vizsgálatokat.
A WHO új központját a német kormány évi 30 millió euróval támogatja. Az intézmény feladata a járványok kialakulásának veszélyével kapcsolatos adatok minél szélesebb körű – a többi között az állategészségügyre, a klímaváltozásra és a demográfiára kiterjedő – gyűjtése és elemzése a megelőzés és a védekezés javítását szolgálva. A központban számos tudományág – például az adat-, és az orvostudomány – eredményeit és művelőit összefogva igyekeznek minél korábban előre jelezni a veszélyeket.
El kell elérni, hogy „jobban fel legyünk készülve a jövőbeli járványokra és világjárványokra” – mondta Angela Merkel, hozzátéve, hogy ehhez elengedhetetlen a globális tudományos együttműködés.
A kancellár kifejezte elismerését a rendezvény egyik díszvendége, a SARS-CoV-2 okozta betegség (Covid-19) ellen védő egyik első vakcina, a német BioNTech és az amerikai Pfizer együttműködésével kifejlesztett oltóanyag hatásmechanizmusának kidolgozása révén világhírű Karikó Katalin munkássága iránt, aláhúzva, hogy „lenyűgöző” a magyar tudós egész életútja.
Karikó Katalin a mások mellett a WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz részvételével tartott rendezvényen hangsúlyozta, hogy az új intézetnek fontos szerepe lehet a szakértők, kutatók közötti közvetlen párbeszédben is. Mint mondta, a járvány miatti lezárások azt is megmutatták, hogy a tudományos munkához is nélkülözhetetlenek a személyes kapcsolatok, találkozások.
Forrás: MTI
