A koronavírus-járvány kezelésében 2020 nyarán és őszén elkövetett hibák elkerülésének fontosságára hívták fel a figyelmet a kutatók, akik szerint csak összehangolt stratégiával és intézkedésekkel csökkenthető az esetszám.
A The Lancet című orvostudományi folyóirat Regional Health Europe című kiadványában megjelent írást jegyző 34 vezető szakember – köztük a Harvard Egyetem és a Bécsi Orvostudományi Egyetem kutatói – az erőteljesebb őszi hullámok lehetőségére figyelmeztetett, amennyiben megszűnnek a korlátozó intézkedések, nem emelkedik az oltottak aránya és nem alakul ki Európa-szerte egységes protokoll.
Az elemzés 2021 nyarát, őszét és a 2021-2022-es telet, valamint a következő 3-5 év perspektíváját vizsgálta az oltásokkal szerezhető immunitásról, a vírus mutációiról szóló becslések alapján, de azt is figyelembe vették, hogy Európa lakossága mennyire lesz hajlandó a védő intézkedések betartására.
Csak oltásokkal, a sokszor irreálisnak minősített nyájimmunitás elérése nélkül nem tudunk megszabadulni a járványtól. Minden valószínűség szerint további intézkedésekre van szükség a vírus korlátozására: megfelelő kommunikációra, tesztelésre, utánkövetésre, izolálásra – mondta Peter Klimek, a Bécsi Orvostudományi Egyetem és a Complexity Science Hub Vienna (CSH) munkatársa.
Klimek hangsúlyozta: nem abból indulnak ki, hogy minden télen lezárásokra lesz szükség. A járvány azonban további kihívások elé fog állítani minket, abban ugyanis a kutatásban résztvevő szakemberek egyhangúlag megegyeztek, hogy már nem lehet felszámolni a vírust. Ahhoz a lehető legalacsonyabb esetszámokra és Európa-szerte „egyértelmű, bizonyítékokon alapuló stratégiára, összehangolt erőfeszítésekre és intézkedésekre van szükség” – vélte a kutató.
A tudósok vizsgálatai középpontjában az oltás áll. Véleményük szerint csak így védhetők meg a kockázati csoportok és az egészségügyi rendszer. Klimek szerint az általános európai oltási kötelezettség biztosan szóba kerül, ha a várható következő hullám a nem beoltott csoportoknál jelentkezik az ősz folyamán. Az oltási kötelezettség hatékonysága azonban továbbra is vitatott, hiszen az átoltottság különböző tényezők komplex összjátékától függ – írták a jelentésben.
A tudósok szerint a várhatóan ismét szükségessé váló korlátozások esetében azt kell mérlegelni, hogyan lehet az oltottakat és a nem oltottakat külön kezelni.
A vakcinák „valószínűleg csökkentik a fertőzőképességet is abban az esetben, ha valaki az oltása ellenére megfertőződik. Megakadályozza a súlyos tüneteket és a kórházi kezelés szükségességét mintegy 70-95 százalékkal”. Amennyiben az esetszámok tovább emelkednek, a kormányok feladata lesz az előző ősz és tél tanulságainak levonása és a hibák elkerülése.
Egyelőre kérdéses, mennyire tartós az oltással vagy átvészelt betegséggel megszerzett immunitás az új variánsok tekintetében. Többek között ezért is kell a fáradságosan felépített infrastruktúrát megőrizni – fejtették ki a kutatók.
Forrás: MTI
