Az Európai Sürgősségi Orvostani Társaság (EUSEM) május 27-ét nyilvánította a Sürgősségi Orvostan Európai Napjává, mert 1994-ben ezen a napon alakult meg a sürgősségi szakmát összefogó nemzetközi szervezet.
A „sürgősségi” kifejezés esetén még mindig sokan gondolják azt, hogy soron kívüli, azonnali vizsgálati lehetőséget kaphatnak. Pedig a sürgősségi centrumok az életveszélyes, azonnali beavatkozást igénylő eseteket hivatottak ellátni. A diagnózis felállítására pillanataik vannak, a súlyos állapotú betegeik életéért küzdenek a nap 24 órájában, szervezetten, csapatmunkában.
A világjárvány másfél éve azonban átrendezte az „első vonalban” dolgozók munkáját, életét, így a kijelölt járványkórházak mellett a sürgősségi ellátást is példátlan kihívások elé állította. Nem csak a fertőzések miatti védekezésben vagy a fertőző betegek elkülönítésében okozta ez a legnagyobb nehézséget, hanem abban is, hogy sokan annyira féltek a járványtól, hogy egyáltalán nem vagy csak későn fordultak orvoshoz. A tüneteiket, betegségüket otthon maguk próbálták kezelni, emiatt gyakran az utolsó pillanatban kerültek be a sürgősségi ellátórendszerbe. Érezhetően nőtt a beérkező betegek prioritási szintje, vagyis a betegek állapotának súlyossága és a lehetséges állapotromlás kockázata magasabb volt, mint a járványhelyzetet megelőzően.
A Magyar Sürgősségi Orvostani Társaságot 2001-ben alapították. Az egyesület célja a komplex sürgősségi betegellátás szakmai, személyi és tárgyi feltételeinek kidolgozása, támogatása, színvonalának emelése, továbbá az egyesületi tagok szakmai tevékenységének fejlesztése, képzettségének emelése. A pandémia előtt a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság az ország számos kórházában szervezett nyílt napokat, előadásokat, szakmai fórumokat, ezek sajnos az idén is elmaradnak vagy az online térben valósulnak meg.
A Magyar Sürgősségi Triázs Rendszert 2019. január 1-jétől vezették be a sürgősségi ellátásban. A rendszer biztosítja, hogy minden beteget állapotának súlyossága szerint soroljanak be, tehát a súlyos, esetleg kritikus állapotú páciensek a lehető leghamarabb részesüljenek ellátásban. A rendszer jó működéséhez azonban a lakosság háttérismerete és együttműködése is szükséges, vagyis, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, milyen tünetek észlelése esetén kell a háziorvosi ügyelethez, vagy a sürgősségi osztályhoz fordulniuk, esetleg mentőt hívniuk.
Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság megköszöni a sürgősségi ellátórendszer „hadszínterein” szolgálatot teljesítő egészségügyi dolgozók példaértékű munkáját, mely kulcsfontosságú szerepet játszott a koronavírus-fertőzés elleni hazai védekezésben és gyógyításban. Felhívjuk az emberek figyelmét arra, hogy milyen nagy szükség van a sürgősségi ellátórendszerre és ezen belül is az itt dolgozó kollégák kiemelkedő tudására, áldozatos és kitartó munkájára. Aki a sürgősségi ellátás során helytáll, az váratlan helyzetekben tudja bizonyítani képességeit és rátermettségét.
Dr. Bognár Zsolt
A Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnöke
Forrás: MTI
