A szakirodalomban ez év elején jelentek meg az első komolyabb közlemények a COVID-19 betegség hosszú távú hatásairól. Az akut COVID-19-fertőzés (1 hónap) után továbbra is tüneteket mutató betegek (ongoing symptoms) mellett leírták az ún. poszt-COVID-19-tünetegyüttest, mely a fertőzést követően 1 hónapon túl megjelenő, változatos, szerteágazó panaszokat foglalja magába. E két jelenséget nevezik együttesen long COVID-19 tünetegyüttesnek. Jelenleg úgy gondoljuk, hogy a háttérben a direkt sejtkárosodás mellett okozott immunválasz, citokin-túlprodukció és fokozott prokoaguláns státusz állhat – olvasható az MTA Orvosi Tudományok Osztályának hírlevelében.
A gyermekkori megbetegedésről szóló közlemény még kevés érhető el, de a probléma súlyosságát jól mutatja, hogy az USAban civil kezdeményezéssel igyekeznek felmérni a tüneteket és a megoldásokat. A WHO esetdefiníciója is jelzi, hogy gyermekeknél is számítani kell long COVID-19-re.
A COVID-19 súlyossága nem befolyásolja a vírusfertőzés utáni tünetegyüttes kialakulását, enyhe tünetes is válhat long COVID-19 beteggé. A tünetek kialakulhatnak hónapokkal az átvészelt fertőzés után is, és gyakran hullámzóan jelentkeznek, hol roszszabbak, hol jobbak. A panaszok sokfélék, és több szervrendszert is érintenek, tehát nemcsak a különböző betegek különböző tünetei, hanem az egy betegnél megjelenő számos különböző panasz is bonyolítja a képet.
Gyakori a fáradtság, a fizikai és kognitív teljesítőképesség csökkenése, a figyelemzavar, a mellkasi fájdalom, az elhúzódó lázas állapot, a felső légúti tünetek, a fejfájás, a szaglás- és ízérzésvesztés – ezek az akut betegségnél is markáns tünetek –, továbbá az izom- és ízületi fájdalmak, az alvászavar. Saját beteganyagunkban eddig két betegnél tapasztaltunk hallucinációkat és bizarr hullámokban jelentkező érduzzanatot, fájdalmat. Több betegnél diagnosztizáltunk thyreoiditist. Világosan látnunk kell, hogy a betegek jelentős részének nagyfokú életminőség-romlással kell szembenéznie.
A kivizsgálás multidiszciplináris, számos szakellátó – többek között a kardiológia, pulmonológia, fül-orr gégészet, pszichiátria, pszichológia, neurológia, endokrinológia, gasztroenterológia, immunológia, infektológia, reumatológia – szakértelmét igényli. Fontos a dietetikus és a gyógytornász segítsége is. Jelenleg oki terápia, pláne evidenciaalapú kezelés nincs, nem is lehet, mivel új entitással állunk szemben. A tüneteken komplex rehabilitáció javíthat, súlyosságtól és tünetképzéstől függően. Fontos mind a nutritív, mind a pszichés támogatás, a gyógytorna.
Kifejezetten nehéz az agnózia, paragnózia, anosmia, parosmia kezelése, evidenciák itt sem állnak rendelkezésre, szaglástréning és hosszas, lokális szteroidkezelés javasolt. Magyarországon a COVID-19-járvány második hullámában, kifejezetten magas megbetegedési számok után 2021 első felében jelentek meg ennek a szakasznak a long COVID-19 betegei. A harmadik hullám vélhetően magasabb betegszáma a nyár elejétől várható az egészségügyi rendszerben. Biztosan nagy terhelést fog jelenteni mind a felnőtt-, mind a gyermekellátásban ezeknek a komplex és nagy energiát, odafigyelést, humánerőforrást és nem utolsósorban költséget igénylő betegeknek a vizsgálata, kezelése.
Fontos lenne szervezetten, kompetenciaszinteknek megfelelően, progresszív rendszerben és lehetőleg egységes elvek alapján diagnosztizálni és kezelni a long COVID-19 szindrómában szenvedőket.
Szerző: Dr. Krivácsy Péter
Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati
Klinika Long COVID Ambulanciájának a vezetője
Forrás: Magyar Tudományos Akadémia
