Az elmúlt években csökkent a beltéri légszennyezettséggel összefüggő halálozások száma, azonban a felértékelődő otthoni munkavégzés és a klímaváltozás következtében fokozódó időjárási szélsőségek miatt a problémát továbbra is fontos napirenden tartani – írja Kis Anna meteorológus, az ELTE Meteorológiai Tanszék doktorandusza.
A kültéri légszennyezés problémaköréről többet hallunk, mint a beltéri levegőminőségről, pedig időnk nagy részét (kb. 90–95%-át) belterekben töltjük, az elmúlt egy évben pedig talán még többet, mint korábban. A WHO adatai szerint évente közel 4 millió ember hal meg a beltéri légszennyezettséggel összefüggő betegségben.
A világjárvány nemcsak az elmúlt egy évünket határozta meg, de szinte biztos, hogy alapjaiban változtatja meg a jövőbeli munkavégzést is. Munkáltatók és munkavállalók is kezdik felismerni az otthoni munkavégzés előnyeit, ami azt jelentheti, hogy továbbra is sokat leszünk otthonainkban, zárt terekben.
A szélsőségesebb időjárási körülmények várhatóan gyakoribbak lesznek a jövőben (hőhullámok, szélsőséges csapadékesemények, viharok stb.) és ilyenkor a belterek menedékként szolgálnak (azaz ismét növekedhet a bent töltött idő). A 21. század során várhatóan több lesz az extrém csapadéktevékenység: az intenzív esőzések hatására pedig megrongálódhatnak, beázhatnak épületek, amely elősegíti a penész kialakulását. A magasabb hőmérséklet miatt nagyobb hűtési igény lép fel, amely a légkondicionálók megnövekedett használatát eredményezi, ami segítheti bizonyos mikroorganizmusok elszaporodását.
Talán a legismertebb beltéri légszennyező anyag a szén-monoxid, hiszen évente 100–150 szén-monoxid-mérgezés következik be Magyarországon, amely esetek kb. 1/4-e halálos kimenetelű. Különösen azért veszélyes, mert színtelen és szagtalan gáz, így sokáig észrevétlen maradhat és felhalmozódhat a lakásban. Kis mennyiségben rosszullétet, nagyobb dózisban fulladást okoz. A szén-monoxid beltéri forrása elsősorban a fűtéshez köthető, de főzés során is megnőhet beltéri koncentrációja.
A radon is színtelen és szagtalan gáz, amely a földkéreg felől áramlik a lakásba (vulkanikus eredetű hegységekben levő épületek alsó szintje, illetve a vályogházak kitettebbek). Ugyan a szabad légkörben is megtalálható, de az épületekben általában egy nagyságrenddel magasabb koncentráció is kialakulhat.
A tüdőrákos megbetegedések 10-15%-áért a radon felelős,
így második helyen áll a kockázati tényezők között – csupán a dohányzás előzi meg.
A szén-dioxid nemcsak az üvegházhatás fokozásához járul hozzá; zárt térben például a légzés, főzés, dohányzás által növekszik a mennyisége, ami a koncentrációképesség csökkenését eredményezi. Az Egyesült Királyságban végzett mérések kimutatták, hogy az irodai munkát végzők teljesítménye magas szén-dioxid koncentráció esetén romlik, ez pedig összességében a gazdasági termelékenység romlásához is vezethet. A munkatempóra is hatással van a beltéri levegőminőség: alacsonyabb szén-dioxid koncentráció mellett 60%-kal gyorsabban dolgoztak az irodai alkalmazottak.
Főzés során nitrogén-dioxid is kerülhet a levegőbe, amely légúti panaszokat eredményez –
a lakásban mért koncentráció akár többszöröse is lehet a szennyezett városokban mért értékeknek.
Ha túl nedves a lakás, egy beázást követően nem tudnak kiszáradni falak, esetleg a talaj felől érkezik nedvesség, megjelenik a penész. Ennek jellegzetes szaga van, amiről könnyen felismerhető és sokszor szemmel is jól látható. Azon kívül, hogy kellemetlen, veszélyes is. Magyarországon a penészes otthonban élő gyerekek esetén több mint 60%-kal magasabb az asztma vagy allergia kialakulásának esélye. Szintén allergiát okozhatnak és elősegítik az asztma kialakulását a poratkák, amelyek számára a párnák, matracok, plüssök jelentik az ideális élőhelyet.
A beltéri levegőminőség javításának leghatékonyabb módja a gyakori és alapos szellőztetés: ekkor akár egy-két nagyságrenddel is csökkenhet a szennyezőanyagok koncentrációja. Ugyanakkor a kültéri levegő is hatással van a beltéri levegőminőségre, ami egyre rosszabb az antropogén kibocsátás közvetlen (pl. szmog) és közvetett (pl. erdőtüzek) hatásai miatt. A kinti levegőminőség jelentősen befolyásolja a belterek szálló por (PM10) koncentrációját. Szerbiában és Krakkóban végzett mérések alapján a kültéri és a beltéri PM10 között erős korrelációt állapítottak meg: amikor kint növekedett a szálló por koncentrációja, azt a beltéri PM10 koncentráció növekedése követte. Természetesen, ha a kültéri légszennyezés jelentős, nem érdemes sokáig nyitva hagyni az ablakokat.
A megfelelő beltéri levegőminőség eléréséhez ajánlott az arany középutat választani, azaz se a hőmérséklet, se a páratartalom ne legyen túl magas vagy túl alacsony. Az ideális tartomány hőmérsékletet tekintve 18,5–21,5 °C, a relatív páratartalom esetén pedig 43–67%.
Forrás: ELTE TTK
