Kis Anna, a TTK Meteorológiai Tanszék munkatársa az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzéséből vont le következtetéseket – olvasható az ELTE honlapján.
Az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült Magyarországon az elmúlt évtizedekben, az évszakok elcsúszásának nyertese egyértelműen a nyár – állapítható meg az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzéséből. A változás egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszak-eltolódásokkal. Kis Anna, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszék munkatársa a Másfélfok.hu oldalon megjelent cikkében kifejti, hogy az eltolódás hatására az ökológiai rendszer szerkezete sérül, amit például a gyakoribb fagykárokon, a vándormadarak számának csökkenésén, vagy éppen új, invazív fajok – köztük például új kórokozókat is terjesztő szúnyogfajok – megjelenésén keresztül is láthatunk.
A szakemberek szerint az adatokból jól látszik, hogy a változás trendszerű: a nyár kezdeti időpontja évtizedről évtizedre előrébb kerül, míg a vége egyre nagyobb mértékben lóg bele a szeptemberbe. Nemcsak Magyarországon figyelhető meg ez a változás: az 1952–2011-es időszakra vonatkozó elemzések szerint az északi félteke közepes szélességein a nyár 17 nappal lett hosszabb (78 napról 95 napra nőtt), a tél, a tavasz és az ősz pedig 3, 9 és 5 nappal lett rövidebb. 2011–2019 átlagát tekintve már május 29-től egészen szeptember 17-ig tartott Magyarországon a legmelegebb évszakunk, azaz kb. 50 nappal lett hosszabb a nyár.
De mit jelent ebben a vizsgálatban a „nyár”?Az évszakok kezdetét és végét a hőmérséklet alapján definiálták. A nyár kezdetét akkora datálták, amikor a napi középhőmérséklet meghaladta a 17,71 °C-ot, a végét pedig az első ennél hűvösebb nap határozta meg. A tél esetében a vizsgált hőmérsékleti küszöb 3,42 °C volt.
2100-ra az északi féltekén féléves nyarak várhatóak, míg a telek valószínűsíthetően csupán két hónapig tartanak majd.
Bár hazánkban is növekedett az átlaghőmérséklet az elmúlt évtizedekben és ezzel összefüggésben az évszakok hossza is megváltozott, az időjárás változékonysága nem múlt el. Minden évszakban előfordulhatnak olyan időszakok, amelyek nem a kimondottan elvárt időt hozzák – az éghajlatváltozás következtében pedig valószínűsíthetően ezen szélsőségek gyakoribbá válnak majd. Ugyanakkor az évszakok ilyen mértékű és gyorsaságú megváltozása alapjaiban írhatja át azt a civilizációs berendezkedést és életmódot, amit megszoktunk és természetesnek veszünk.
A változásokra nem minden faj ugyanúgy és ugyanolyan gyorsan reagál, ezért az ökológiai rendszer szerkezete könnyen sérülhet.
A vegetációs időszak kitolódása és a fagymentes időszakok az allergiaszezonra is hatással lehetnek, amely a klímaváltozás következtében a jövőben valószínűleg hosszabb és intenzívebb lesz egyes területeken. A rövidebb telek a síszezont is korlátozzák, a hosszabb és melegebb nyarak pedig a hőhullámoknak kedveznek. Az Egyesült Államokban az erdőtüzek gyakoriságának növekedését is megfigyelték a korábbi tavaszkezdettel összefüggésben – olvasható a cikkben.
A teljes elemzés elolvasható a Másfélfok.hu oldalon.
Forrás: ELTE TTK
K
