Növekszik-e a minket érő elektromágneses sugárzás mennyisége az 5G technológia bevezetésével? Hatással van-e ez a sugárzás az egészségünkre? Milyen kockázati tényezőket érdemes kutatni és monitorozni a jövőben? A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása.
Az ötödik generációs (5G) telekommunikációs rendszerek bevezetésének lehetséges egészségügyi vonatkozásai a lakosság és a szakemberek körében számos kérdést vetnek fel. Másfél évvel ezelőtt egy civil kezdeményezés (Százak Tanácsa) kérte a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását a témával kapcsolatban. Az MTA akkor elnöke, Lovász László Kosztolányi Györgyöt, az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért (EBE) elnökét kérte fel ennek kidolgozására.
Az Akadémia létrehozott egy ad hoc munkabizottságot, melynek tagjai – prof. dr. Kosztolányi György (elnök), dr. Hernádi István, dr. Nagy Lajos, prof. dr. Neményi Miklós, dr. Oberfrank Ferenc, dr. Sáfrány Géza, dr.Thuróczy György – áttekintették az 5G technológia bevezetésével összefüggő kérdéseket, a nemzetközi gyakorlatot, a szabályozásokat, tudományos és kutatási eredményeket, valamint a közvéleményt foglalkoztató kérdéseket.
A nagyobb átviteli sebességnek köszönhetően jelentősen csökken az adatátvitelhez szükséges idő, ami csökkenti a felhasználók elektromágneses hullámoknak való kitettségét. A sűrűbb hálózatban a jobb rádiós kapcsolatnak köszönhetően a mobiltelefonok és más készülékek alacsonyabb teljesítménnyel működnek, a felhasználás módja is változik (kevesebb beszéd, több adatforgalom), ami tovább csökkentheti a készülékekből eredő emberi expozíció mértékét. Az 5G technológiában alkalmazott nyalábformáló és ún. MIMO (Multiple Input Multiple Output) technológia alkalmazásával, illetve az optimalizált szolgáltatással az ellátottság, ezzel együtt a környezeti RF expozíció jellege ugyan megváltozik, de az átlagos környezeti elektromágneses expozíció, amely jelenleg nagyságrenddel az egészségügyi határérték alatt van, várhatóan nem emelkedik.
Az 5G egészségügyi hatásaival összefüggő kérdések
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) évtizedek óta folyó tudományos kutatások és megfigyelések alapján kialakított álláspontja szerint az elektromágneses tér a nemzetközi testületek által megállapított határértékek alatt nem hordoz számottevő egészségügyi kockázatokat. Jelenleg nem állnak rendelkezésre egyértelmű tudományos bizonyítékok vagy ellenérvek a különféle elektromágneses tereket rendeltetésszerű módon alkalmazó technológiák (pl. 2G, 3G, 4G) egészségkárosító hatásairól, ezért további átfogó kutatások szükségesek a témában. Az 5G technológia egészségre gyakorolt várható hatásai részben megbecsülhetők a korábbi 4G, 3G, 2G technológiák által alkalmazott frekvenciák azonosított hatásai alapján. A WHO folyamatosan monitorozza az elektromágneses terek egészségügyi és környezet-egészségügyi hatásait, amire egy külön projektet is elindított „WHO EMF Project” címmel.
A Magyar Tudományos Akadémia megítélése szerint szükséges többletforrást biztosítani az 5G-re vonatkozó egészségügyi határértékek rendszeres mérésére és monitorozására, az ezzel kapcsolatos kutatásokra. A humán egyéni (élettani) és közegészségügyi (epidemiológiai) hatások mellett az ökológiai vonatkozások, a hazai ökoszisztémákra gyakorolt hatás értékelése is szükséges ott, ahol a kiépülő infrastruktúra és az 5G RF környezeti hatásai relevánsak. Javasolt egy önálló és átfogó, középtávú hazai kutatási program kidolgozása is a tudományosan releváns, illetve a népességet leginkább érintő és foglalkoztató kérdések vizsgálatára. Ezen belül különösen a monitorozás, az élettani hatások vizsgálata és a környezetbiológiai kutatások jönnek szóba.
Prof. dr. Kosztolányi György sk.
az MTA rendes tagja, az ad hoc bizottság elnöke
Forrás: Magyar Tudományos Akadémia
