Az orvosok jelentős mértékű, jövőre induló, többlépcsős béremeléséről döntött kedden az Országgyűlés.
A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere által benyújtott, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt egyhangúlag, 165 igen szavazattal fogadta el a parlament. A jogszabály egyik újdonsága, hogy létrehozza az egészségügyi szolgálati jogviszonyt; a jövőben állami vagy önkormányzati egészségügyi szolgáltatónál csak ilyen jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet végezni.
- Rögzítették a béremelés, az illetményszámítás és minősítés kereteit, továbbá a jogviszonnyal járó szolgálati elismeréseket, a szabadságra, a munkaidőre, a nyilvántartására vonatkozó szabályokat. A foglalkoztatást, a fizetést, a minősítést, az illetményen kívüli juttatásokat érintő részletszabályokat a kormány rendeletben határozza meg.
- Az összeférhetetlenségi szabályok között szerepel, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy csak a kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is.
- Kivételt képez ezen szabály alól a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony. De ezen tevékenységekhez is szükséges a kormányzati szerv előzetes engedélye, ha a munkavégzés időtartama részben azonos az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkaidejével.
- A betegek részére nyújtott ellátások nyomon követhetőségével magyarázzák azt a szabályt, hogy sürgős eset kivételével az orvos nem láthat el olyan beteget, akinek – más jogviszonya keretében – már kezelte ugyanazt a betegségét. Ezen korlátozás alól is felmentés adható azonban egyes kormányrendeletben meghatározott esetekben, például a szülészeti-nőgyógyászati szakterületen.
- A törvény szerint a jövőben az orvos az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén nem végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire az egészségügyi szolgálati jogviszonya nem terjed ki.
A gyakorlati időt figyelembe vevő, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) javaslatán alapuló béremelés 2021. január 1-jén kezdődik és 2023-ig tart, érinti az orvosokat, szakorvosokat, fogorvosokat, szakfogorvosokat, gyógyszerészeket, szakgyógyszerészeket, továbbá a kormányrendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott, egyéb, nem egészségügyi végzettséggel egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakat.
Az orvoskamarához intézett nyílt levélben fejezte ki csalódottságát az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvénnyel kapcsolatban a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK).
„Ezidáig azt hittük, hogy szolidárisan együtt képviseljük az egészségügyi dolgozó kollégáinkat. Most sajnos csalódottságunknak kell hangot adni. Reméljük, a Magyar Orvosi Kamara szolidaritást vállal velünk, nem fogadja el ilyen formában a törvényt és semmi esetre sem vesz részt a megvalósításában” – olvasható az MTI-hez kedden eljuttatott dokumentumban.
Emlékeztettek arra, hogy a törvénytervezet véleményezésére mindössze négy órája volt a köztestületüknek, amely a dokumentumot nem támogatta. Hozzátették, az elutasítás oka alapvetően nem a törvény mellékletében megjelentetett orvosi bértábla, hanem a joganyagban leírt elvárások, követelmények, amelyek szerintük a szakdolgozók számára előnytelen helyzetet vetítenek előre, és kedvezőtlen hatást gyakorolnak az egészségügyi ellátórendszer számos területére, bizonytalanná téve a betegellátást.
Balogh Zoltán MESZK-elnök az orvosi kamara elnökének, Kincses Gyulának címzett nyílt levélben azt írta, olyan jelentős módosítások találhatóak a jogviszonyra vonatkozóan, amelyek alapjaiban változtatják meg a szakdolgozók foglalkoztatásának gyakorlatát. Félő, hogy ezek a szakdolgozói humánerőforrás-hiány miatt ellehetetlenítik egyes intézmények működését, hiszen a többes jogviszony kérdése jelentősen szigorodik.
A magyar szakdolgozói kar jelentős része másod-, sőt harmadállás együttes fenntartásával tudja biztosítani azt az anyagi biztonságot, amit jogosan követeltek együtt a korábbi tárgyalásokon – tette hozzá. A MESZK úgy véli, a bérrendezés ilyen egyoldalú formában és ütemezésben – a foglalkoztatás korlátozásokkal kiegészítve – tömeges megélhetési nehézségeket, pályaelhagyást, sőt országelhagyást eredményezhet.
Kiemelték: a hazai ellátórendszer fenntartása, valamint a koronavírus-járvány leküzdése nemcsak a magyar orvosok helytállásának köszönhető, hanem valamennyi egészségügyi dolgozónak és a szociális ellátásban dolgozóknak. A kamara szerint az egészségügyi szakdolgozók rendkívül méltánytalan helyzetbe kerülhetnek, ha egyeztetés nélkül 2021-ben megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk.
