Az elmúlt évtizedben jelentősen kitolódott a gyermekvállalás életkora. A korábbi fiatalkori gyermekvállalási minta megszűnt, egyre több nő halasztja első gyermeke születését a harmincas, negyvenes évei felé. Így nem meglepő, hogy az elmúlt tíz évben háromszorosára nőtt a meddőségi problémák miatt orvoshoz forduló 40 év feletti nők aránya is.
A meddőségről, a gyógyításról és az időről beszélgettünk Dr. Farkas Bálinttal, a Praxis Dr. Zénó szülész-nőgyógyászával.
-Mennyiben befolyásolja a párok meddőségi problémáinak gyakoriságát az ideálisnak tartott életkortól való eltérés?
-Rohanó világunkban egy több okra visszavezethető jelenség, hogy a párok első gyermekvállalása kitolódik. Ennek okai között szerepelhet a női egyenjogúság keretében előtérbe került női karrier igény (egy aktív kereső nem tudja eltartani a családot általában), anyagi okok (szeretnénk akkor gyermeket vállalni, ha anyagilag egy szintre eljutottunk), illetve a kényelmi szempontokon keresztül sok minden. Az viszont tény, hogy a nőkben dolgozik egy biológiai óra, amely folyamatosan ketyeg. A nők megszületésekor 2-3 millió petesejttel jönnek a világra, amelyek már nem szaporodnak. Mire a menarche (rendszeres nemi ciklus) beindul, ebből a 2-3 millióból már csak 400.000 marad. A nők reproduktív ciklusuk során ebből a véges számú petesejtből kénytelenek sáfárkodni, tudva, hogy havonta körülbelül 1000 petesejt pusztul el normál esetben, majd ez a programozott sejthalál a 35. életév után rohamosan felgyorsul. Így tehát érhető, hogy minél későbbre tolódik a gyermekvállalás, annál nehezebb lehet a teherbeesés, de egyéb kockázati tényezőkkel is számolni kell. A 37. életév után a számbeli kromoszóma betegségek (pl.:Down kór) előfordulási gyakorisága exponenciálisan növekszik, míg elmondható, hogy a magas kockázatú terhesség előfordulása is gyakoribb és a gyermekvállalás jobban megterheli az anyai szervezetet.
-A meddőség hátterének számtalan oka lehet, de melyek azok a leggyakoribb betegségek, melyek a fogantatás képességét csökkentik?
-Számos oka lehet a meddőségnek, férfi okai (pl. hypospermia, oligozospermia, stb.), és női okok. Hormonális problémák, petefészek eredetű okok, petevezetőre visszavezethető okok, méh, vagy a nemi szervek anatómiai, vagy veleszületett fejlődési rendellenességei. Persze lehetnek szerzett okok is, pl. gyulladás következményeként, vagy endometriózis miatt.
-Ha nem sikerül a meddőség okát nőgyógyászati, andrológiai és genetikai vizsgálatokkal megállapítani, szóba jöhet az immunológia vagy ez egyéni mérlegelés kérdése?
-Immunológiai okok is állhatnak a háttérben, lehetnek bizonyos a nő szervezetében keringő antitestek jelen, amelyek meddőséghez vezetnek, de ezeket inkább 2-3 egymást követő vetélés után szoktuk kivizsgálni, nem azonnal.
-Mennyire alkalmazkodtak az elmúlt évek során a szakmai törekvések a gyermekvállalás életkorbeli kitolódásához?
-A szakma idomult az elvárásokhoz, például kifejlesztettek rendkívül megbízható szűrőmódszereket a kromoszóma eltérések korai felismerésére. Ezek találati biztonsága 99.9% és már a 8-10 héten egy egyszerű anyai vérvételből adnak eredményt.
-Az időt nem tudjuk megállítani, és el kell fogadni, hogy az életkornak döntő jelentősége van a meddőségi kezelések során is. De mégis meddig reális gyermekvállalást tervezni?
A petefészek reverz kapacitása az, hogy a spontán, vagy asszisztált teherbeesésnek mennyi a valószínűsége. Ez megállapítható egy vérvételből, amikor az AMH nevű hormont (Anti-Müllerian Hormon) szintjét mérik. Ha 1 fölötti az érték, jó az esély spontán teherbe esésre, 1 alatt lombik javasolt, 0.1 alatt pedig kimerült a petefészek. A meddőségi centrumok adatai alapján elmondható, hogy a sikertelen lombikkezelések aránya 40 éves kor fölött rendkívül magas.
Online bejelentkezés Dr. Farkas Bálinthoz:
Praxis Dr. Zénó Kaposvár
Praxis Dr. Zénó Bonyhád
