Mikor lesz, mekkora védettséget nyújt, milyen tartós lesz a hatása, mennyire lesz biztonságos? Kérdések, amikre senki sem tudja egyelőre a választ.
Kilenc hónapja tart a COVID-19 világjárvány. Elfáradtunk, elegünk van, keressük a kiutakat és már nagyon várjuk a védőoltást. A World Health Organisation (WHO) kiadványa szerint a COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 vírus ellen jelenleg 33 vakcinát már embereken vizsgálnak, és további 143 jelölt van preklinikai vizsgálatokban. rengeteg pénzt emészt a kutatása, az USA kormányának célja, hogy 2021. januárjára 300 millió biztonságos és hatásos adag vakcina álljon rendelkezésre. Már dollármilliárdokat költött a vakcina előállítására, ami kidobott pénz lenne, ha a klinikai vizsgálatokban az oltóanyag nem bizonyulna hatásosnak és biztonságosnak – írja az otszonline.hu.
Ugyanakkor egyes szakértők megpróbálják mérsékelni ezeket a túlzott elvárásokat. A World Health Organisation (WHO) főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus egy augusztus 3-i sajtótájékoztatón elmondta, hogy „remélhetőleg számos hatásos oltóanyagunk lesz az emberek fertőzésék megelőzésére, de egyik sem lesz „mindentudó”. Dr. Barry Bloom, aki a Harvardon a T.H.Chan School of Public Health-en a fertőző betegségek és az immunológia szakértője, közvetlenebb hangot ütött meg: szerinte az nem élethű, nem reális, hogy a vakcina véget fog vetni a pandémiának. „Ez nem fog megtörténni, elsősorban azért, mert nem fogja mindenki megkapni az oltást, másodszor pedig azért, mert a vakcina esetleg csak részleges védelmet fog nyújtani a vírus ellen. És nem utolsó sorban pedig azért, mert az emberek egy része nem fogja beoltatni magát.”
Lehetetlen annyi ember védőoltással ellátni, hogy kialakulhasson a „nyáj- immunitás” (közösségi védelem), ami megakadályozná a vírust a könnyű terjedésben. Közösségi védelem akkor alakul ki, ha elegendő ember válik immunissá, vagy azért, mert meggyógyult a betegségből, vagy mert védőoltást kapott. Ez a magas fokú népességi immunitás megakadályozná, hogy az adott fertőzéssel szembeni immunitással nem rendelkezők – pl. újszülöttek, vagy az orvosi okokból nem vakcináltak – ki legyenek téve a vírusnak és megbetegedjenek. Egy bizonyos fertőzéssel szembeni „nyáj-immunitás” küszöbértéke 70 – 90% között van, vagyis a közösség tagjainak ekkora százaléka kell, hogy védett legyen. Egyelőre nem tudjuk, hogy COVID-19 esetén hogy reagál a szervezetünk a vírusra, vagy a vakcinára. Így azt sem tudjuk, hogy az oltás mindenki számára védettséget fog-e nyújtani? És ha igen, akkor ez a védelem jellemzően meddig fog tartani? A nyájimmunitáshoz elegendő-e a közösségi védelem alsó határa (70%), vagy ebben esetben ez túl alacsony, és az emberek ennél nagyobb százalékának kell-e immunisnak lennie a SARS-CoV-2 vírussal szemben?
Forrás: Orvostovábbképző Szemle
