Noha Afrika a viszonylag jó időjárási körülmények között is elérte az egymillió hivatalos COVID-19 esetet, úgy tűnik, hogy ezer emberből csupán egy megerősített fertőzésről esik szó, és mostanáig 23 000 halálesetet jelentettek. A ScienceMag beszámolójában az antitest szűrések ettől eltérő eredményt mutatnak, melyek szerint sokkal több afrikai esett át a fertőzésen, azonban a különbség a tudósok szerint még rejtve van a kontinensen.
A Wellcome Trust kutatási program részeként Dr. Sophie Uyoga, a Kenyai Orvosi Kutatóintézet immunológusa több mint 3 000 vérvizsgálatot elemzett munkatársaival. Az előzetes jelentések szerint a kenyai 15-64 éves korosztálynál, vagyis 1,6 millió embernél mutatták ki a múltbéli fertőzés jeleit és találtak a vérében SARS-CoV-2 elleni antitestet. A számok szerint Kenya most épp olyan helyzetben van, mint Spanyolország volt május közepén, de a kenyai kórházak nem teltek meg a kiugróan magas COVID-19 fertőzéssel kezeltekkel.
Más afrikai koronavírus antitest tanulmányok is hasonlóan meglepő eredményeket hoztak.
A mozambiki Nampula és Pemba városaiban folytatott, 10 000 embert felmérő tanulmányban a tudósok a szűrésen résztvevők 3-10 százalékában találtak SARS-CoV-2 elleni antitesteket. Foglalkozástól függően a legtöbb antitestet a piaci eladóknál, azt követően az egészségügyi dolgozóknál mutatták ki. De a vizsgálat idejében a 750 000 lakosú Nampula városában mindössze 300 megerősített fertőzésről tudtak, Mozambikban pedig 16 megerősített COVID-19 halálesetet tartottak nyilván. Yap Boum, az Epicenter Afrika mikrobiológusa és epidemiológusa, bár eredményét még nem tette közzé, de szintén a SARS-CoV-2 ellenanyagok magas előfordulási arányát tapasztalta Kamerunban.
Szóval mi a magyarázat egyrészt az ellenanyag-adatok, másrészt a megerősített fertőzöttek és elhunytak száma közötti óriási szakadéknak?
Az egyik oka az, hogy Afrika sokkal több esetet hagy ki, mint a világ többi része, mert sokkal kevesebbet tesztel. Kenyában 10 000 lakósból naponta egy-egy aktív SARS-CoV-2 fertőzést diagnosztizálnak, ez a spanyolországi vagy kanadai tesztelési arány egytizede. Nigéria, a kontinens legnépesebb nemzete pedig 50 000 ember közül mindössze egyet tesztel. Valószínű, hogy sok COVID-19-el fertőzött ember még azelőtt meghal, mielőtt a betegséggel diagnosztizálták volna.
Ebben az esetben továbbra is várható a halálozás általános növekedése. Dél-Afrikában május 6. és július 28. között a természetes halálesetek száma négyszeresére volt a hivatalos COVID-19 halálesetekének. A világjárvány befolyásolta Kenya halálozási megfigyelő rendszerét is, melynek következtében a terepmunkások nem tudtak megfelelő adatokat gyűjteni az elhunytak számáról – mondta el Sophie Uyoga.
Marina Pollán, a spanyolországi antitest-felmérés vezetője szerint Afrika fiatal lakóssága védheti őket. Spanyolország átlag életkora 45 év, Kenyában és Malawiban ez 20, illetve 18 év. A fiatalokat a világon mindenhol kevésbé érinti a fertőzés, a betegség kevésbé súlyos vagy halálos kimenetelű.
Azokban a városokban Kenyában ahol a pandémiát először jelezték, a lakosság fiatalnak számít, mondta Thumbi Mwangi, a Nairobi Egyetem orvosa, hozzátéve, hogy ha a betegség felüti a fejét az idősebb generáció lakta vidéki területeken, a súlyos és halálos kimenetelű esetszámok növekedésére számítanak.
Egyes hipotézis szerint az afrikaiak jobban érintettek másféle, megfázást is okozó koronavírusoknak, így némi védelmük lehet a COVID-19 ellen. Másik feltételezés szerint a malária és egyéb fertőző betegségeknek való állandó kitettség erősíti az immunrendszert az új kórokozókkal szemben, köztük a SARS-CoV-2 ellen is védhet. Ezzel szemben van, aki úgy véli, hogy a genetikai tényezők is szerepet játszanak abban, hogy a kenyai népesség védve van a súlyos fertőzéstől.
A képet több antitest-szűrés segíthet kitölteni. Egy Franciaország által finanszírozott tanulmányban több ezer antitestet vizsgálnak Guineában, Szenegálban, Beninben, Ghánába, Kamerunban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban. 11 Afrikai ország 13 laboratóriuma vesz részt az Egészségügyi Világszervezet által koordinált globális SARS-CoV-2 ellenanyag-felmérésben. Az eredmények októberre várhatóak. Jean-François Etard, a Franciaországi Fejlesztési Kutatóintézet munkatársa és a kutatás vezetője elmondta, hogy a tanulmány reprezentálni fogja a megfelelő népességet.
Időközben Dél-Afrika is számos szerológiai vizsgálat elvégzését tervezi a lakósság körében. Prof. Lynn Morris, a Fertőző Betegségek Nemzeti Intézetének vezetője szerint a vizsgálatban felmért ellenanyag-előfordulás valószínűleg alábecsüli a valódi fertőzési arányt, mivel a vírus nem mindenkiben indukál antitesteket, és az ellenanyag-szint is az idő múlásával csökken.
Ha több tízmillió afrikai már megfertőződött, akkor felmerül a kérdés, hogy vajon a kontinensen érdemes-e bevezetni az oltást, vagy a nyájimmunitásra kellene törekedni? – teszi fel a kérdést Yap Boum. Talán ellentmondásos gondolat hagyni a vírust szabadon terjedni azért, hogy a népesség immunissá váljon, de ez előnyösebb lehet a gazdasági visszaesés és hosszú távon károkat okozó közegészségügyi intézkedések helyett. „Talán Afrika megengedheti magának, de el kell mélyednünk ebben” – mondta Boum, a látszólag alacsony fertőzési és halálozási arányra utalva.
Glenda Gray, a Dél-afrikai Orvosi Kutatási Tanács elnöke szerint azonban rendkívül veszélyes, ha a COVID-19 politikáját csupán az antitest-felmérésekre alapozzák. Nem egyértelmű még az sem, hogy az ellenanyagok valóban immunizálnak, és ha igen, akkor mennyi ideig? – jegyezte meg Grey, aki felteszi a kérdést, hogy „Valójában mit mondanak ezek a számok?”.
A magyarországi Afréka Alapítvány Dr. Fodor Réka vezetésével március 20-tól a térségben folytat egészségügyi tevékenységet. Az eredetileg tervezett egészségügyi missziót a pandémia miatt humanitárius misszióvá alakította, hazatérésük bizonytalan (a szerk.).
Forrás: sciencemag.org
