Csak az emberrekre jellemző a tudatosság vagy más fajokra is igaz? Már az ókori görögöket is foglalkoztatta a kérdés, de vajon mit gondolnak a modern tudósok?
Az emberek valaha azt hitték, hogy a bolygónk a Naprendszer fizikai központja, így tehát nem meglepő, hogy mi is nagy tudatossággal tudjuk fontolgatni az ilyen kérdéseket. De mit is jelent a tudatosság? A téma régen rendkívül vitatott volt tudományos és filozófiai szempontból. A nagy gondolkodók rengeteg időt és tintát fordítottak a rejtélyek megoldására, mint például a tudat működésének megértésére és a tudat helyének azonosítására. Ezek után egy rövid válasz nem igazán lenne kielégítő, hiszen a tudatosság fogalmának meghatározásában a tudósok és filozófusok mai napig nem értenek mindenben egyet. Ennek egyik oka, hogy a fogalom utalhat más dolgokra is. Sok szakértő egyetért azzal, hogy a tudatos lények tisztában vannak környezetükkel, önmagukkal és saját érzékelésükkel. Ezért egy hosszabb magyarázat teret ad a kutatók reményeinek, mert úgy tűnik, hogy egyre közelebb kerülnek a kérdés megválaszolásához.
A tudat és a tudatosság valami különleges dolog?
Kortárs kutatók MRI néven ismert funkcionális agyszkennelési technikát alkalmazzák a tudatosság mérésére. Ennek segítségéve észlelni tudják az agy véráramlását, látják, hogy mely agyi területek az aktívabbak a többihez képest. Ilyen bizonyítékok gyűjtésére évezredek óta nem volt mód, és ez tette a témát korábban hatalmas kihívássá azon gondolkodók számára, akik a racionalitás és a módszertani kísérletezés hívei voltak.
A nyugati világban Galileo Galilei, az olasz csillagász is megalapozta a jövőbeli tudósokat, hiszen mindent megpróbált a tudatossággal kapcsolatba hozni, ami a kutatási területén kívül esett. Egy generációval később, René Descartes, a francia matematikus és filozófus már egy sokkal élesebb megfogalmazással érvelt. Ez volt az elme-test dualitás fogalma, mely szerint az elme (vagy lélek) és a test két alapvetően különböző dolog.
„ A gondolkodók nagy többsége úgy vélte, hogy a tudatosság valami nagyon különleges dolog” – mondta a Live Sciencenek Susanna Schellenbert, a New Jersey-i Rutgers Egyetem filozófia és kognitív tudományok professzora. Ez a felfogás azonban kegyvesztetté vált, részben azoknak az embereknek köszönhetően, mint a 19. századi biológus, Tomas Huxley, akik úgy vélték, hogy az anyagi világunkban bekövetkező események az agyban történő események következményei. És ez a perspektíva egyre népszerűbb. „Úgy gondolom, hogy a tudatosság nem egy különleges dolog a világon. Könnyen feltételezhetjük, hogy tudatossága nem kizárólag az embereknek van. Mi verset írunk, ugyanezt a nyulakra nem mondhatjuk. Szóval fokozatbeli különbség áll fenn, nem természetbeli” –mondta Schellenberg.
Az élet fája
Joseph LeDoux, a New Yorki Egyetem pszichiátria professzora szerint „szinte minden, amit tudatosságnak nevezünk, félrevezető lehet. Az egyetlen mód a meghatározására, hogy megmondjuk, mi tartozik ide és mi nem”. LeDoux szerint, ha össze akarjuk hasonlítani az emberi és állati tudatot, akkor érdemes megnézni a neuroanatómiai különbségeket. Például az emberek agykérgének homloklebenyi része a fejlett prefrontális kéreg, amely vizsgálatával a kutatók megismerhetik, hogy mi történik az agyban. Ez a tudatosságunk szempontja minden meghatározásnál. Noha a főemlősök nem tudnak büszkélkedni ilyen fejlettséggel, az evolúció során több fajnál is kialakult az emberben is megtalálható, tudatot befolyásoló „kiegészítés az agyban”, mint például a dorsolateralis prefrontalis kéreg. Ez a régió az emberi agyban a memóriafunkciók működéséhez kapcsolódik. Tudjuk, hogy az állatoknak is van valamilyen hasonló tudatossága, de nem az, ami nekünk, embereknek, mert az idegi anatómia különbségei miatt mi mások vagyunk. Az emberek felbosszantják magukat, amikor azt mondod, hogy …, de a csimpánzot senki sem téveszti össze az emberrel. A csimpánz sejt- és molekuláris sminkje az embertől eltérő külsőt és viselkedést eredményezett, ezért magától értetődik, hogy ez a különbség a tudat szintjén is megmutatkozik – mondta LeDoux.
Egyes kutatók egy lépéssel még tovább mennek, és úgy vélik, hogy a tudatosság az anyag alapvető tulajdonsága. Még egy elektron is bizonyos mértékben tudatában van önmagának, a pánpszichizmusnak nevezett metafizikai felfogás szerint. Cristof Koch, a Seattle-i Allen Agytudományi Intézet elnöke és tudósa, valamint a panpszichizmus támogatója a Scientific Americanban azt írta, hogy „feltételezzük, hogy a tudatosság a komplex rendszerek bizonyos típusainak az alapvető tulajdonsága. Míg az összetett rendszereknek van érzékelésük, addig az egyszerűeknek nincs.”
Az okok a veszélyérzetben keresendők?
Schellengber véleménye ellentmondásos, de úgy véli, hogy sok állatfaj rendelkezik tudatossággal, mert „bármi, ami a fájdalmat érezi…, az tudatos”. Hasonlóképpen LeDoux szerint is a veszély elkerülése a tudatosság fontos funkciója és valószínűleg az oka is. A mentális és érzelmi állapotainkat nem az állatoktól örököltük. Kognitív módon állítunk össze mindent, amit életünk során megtanulunk a félelemről és a veszélyről. Az emberi agy ezeket az információkat sémákba helyezi, amelyek a tudatos tapasztalás sablonjaként szolgálnak.
Schellenberg a maga részéről nem gondolja, hogy pusztán a tudatosság kérdése lenne a végső cél. „Egyike vagyok azoknak az embereknek, akik szerint a tudatosság nem annyira érdekes, összehasonlítva azzal, hogy az elménk miért csinálhatja azt, amit csinál. Az agy kivétel nélkül elvégzi a munkáját, függetlenül attól, hogy tudatos állapotban van-e vagy sem” – mondta.
A cikket eredetileg a Live Science oldalon publikálták.
