A fertőző májgyulladás világnapját 2004. óta rendezik meg a WHO kezdeményezésére. 1925-ben, ezen a napon született Dr. Brauch Blumberg Nobel díjas amerikai orvos, aki 1964-ben felfedezte a hepatitis „B” vírust és létrehozta a fertőzést megelőző védőoltást.
A májgyulladás a máj heveny, vagy idült gyulladásos megbetegedése, melyet elsősorban vírusok okoznak, de más károsító hatások kórokozó szerepe sem hanyagolható el. A jelenleg ismert hepatitis vírusokat A-tól G-ig jelzik, és X-szel jelölik a még nem azonosított vírusokat.
A krónikus hepatitis B vagy C fertőzéseknél a legnagyobb problémát az jelenti, hogy csupán minden huszadik vírusos májgyulladásban szenvevő ember tud a betegségéről, így száz betegből mindössze egy részesül kezelésben.
Védőoltással megelőzhető hepatitis vírusok
Hepatitis A vírus okozta fertőző májgyulladás
A fertőző májgyulladás kórokozója a Hepatitis A vírus, mely emberi érintkezéssel, piszkos kézzel, vagy szennyezett étellel-itallal terjed. Emberi széklettel trágyázott, nyersen fogyasztott zöldségek, saláták, part menti vizekben tenyésztett tengeri állatok felhasználásával készült nyers vagy nem eléggé átfőzött ételek – „tenger gyümölcsei”- is fertőzöttek lehetnek. A vírus a hidegnek ellenáll, fagyasztás sem pusztítja el, emiatt még a fertőzött vízből készített jégkocka és a fagylalt fogyasztása is veszélyes lehet. Elterjedtsége: A világon mindenütt elterjedt, Észak-Európa, Ausztrália, az Amerikai Egyesült Államok és Japán kivételével. A jó higiénés körülmények hatására Magyarországon is csak kisebb járványok fordulnak elő. A 70 évesnél fiatalabbak – nagy valószínűséggel – nem estek át a betegségen, emiatt járványos területre utazáskor védekezniük kell a betegséggel szemben.
A betegség lappangási ideje 2-8 hét. Lázzal, étvágytalansággal, gyengeséggel és hasi fájdalommal kezdődik. Ezt hányás, a hasi fájdalom, sötét vizelet, világos széklet, a szemen és a bőrön sárgaság követheti. A tünetek 2-3 hét múlva megszűnnek, de a lábadozás 2-3 hónapig is eltarthat. Magától gyógyuló betegség, lefolyását nem lehet gyógyszeres kezeléssel gyorsítani. Az idősek és az egyéb okból májbetegségben szenvedők között súlyosabb lefolyású lehet. A fertőző májgyulladásban szenvedő beteg a „sárgaság” megjelenése előtt már üríti székletével a vírusokat. Ez alatt az idő alatt fertőzőképes. Gyermekeknél gyakori a tünetmentes átvészelés, azonban a székletükben ürülő vírusok fertőzhetik a környezetükben élőket.
Hepatitis B vírus okozta fertőző májgyulladás
Okozója a hepatitis B vírus, mely a beteg vagy vírushordozó személy nyálában, testváladékaiban és vérében is kimutatható. A hepatitis B fertőzés történhet: minimális mennyiségű vérzéssel járó véletlenszerű karcolás eredményeként, rosszul sterilizált fecskendő vagy injekciós tű közvetítésével (orvosi beavatkozás, tetoválás, fülcimpa vagy orr lyukasztása, akupunktúra). Kábítószeresek fertőződhetnek közös fecskendő, tű használatakor. Testnedvekben is kimutatható a vírus. A vírushordozó kismama fertőzheti születendő gyermekét.
A májgyulladás sárgasággal és általános tünetekkel, gyengeséggel jár. A fertőzöttek jelentős hányada nem észleli a betegséget, de élete későbbi szakaszában krónikus májbeteggé válhat. Az idült májgyulladás a májrák leggyakoribb okozója. Az egész világon elterjedt a betegség. A fejlődő országokban a lakosság fertőzöttsége magasabb, ezért a nemi kapcsolat vagy orvosi beavatkozások veszélye nagyobb. Hazánkban a véradókat, a várandós nőket, a szerv-, és szövetdonorokat szűrik hepatitis B vírus irányában. Magyarországon 1999 óta iskolai oltás keretében oltják hepatitis B ellen a gyermekeket.Ennek következtében, a 2018-ban a 13-33 évesek védetteknek tekinthetők, ha Magyarországon végezték iskolai tanulmányaikat.
