Orvosi vizsgálatra bejelentkezni csak telefonon lehet, de a rendelőintézetek túlterhelt vonalai szinte elérhetetlenek. Ha végre sikerül is beszélni a központtal, akkor azon a melléken nem veszik fel, ahol a kívánt szakrendelésre lehetne jelentkezni. Ha mégis felveszik, akkor kiderül: belátható időn belül nincs időpont. A kórházak 98 új listát nyitottak azok számára, akiknek 60 napnál hosszabb ideig kell várakozniuk. Most, a járvány – legalábbis az első hullám – levonulása után kiderült: nincs elég orvos a túlméretezett állami egészségügyi szolgáltató rendszer működtetésére. A magánegészségügy a megoldás? – teszi fel a kérdést a 168 óra.
– A szakrendelők válságban vannak, az orvosok kiöregedtek vagy elmentek a magánellátásba. A rendszer valójában már a koronavírus előtti időben is akadozott.
Így jellemezte a járóbeteg-ellátás helyzetét Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász a 168 Órának. Mint mondta, tovább rontotta a helyzetet az a koronavírus-válság kezdetén meghozott döntés, amelynek értelmében felfüggesztették a 65 évesnél idősebb orvosok munkaviszonyát. A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság ülésén elhangzott például, hogy Zuglóban az orvosok 37 százaléka volt korhatár feletti. Közülük minden harmadik végleg távozott, az újranyitáskor már nem tért vissza a rendelőbe. Nincs ok azt hinni, hogy másutt jobb a helyzet. A járóbeteg-ellátásra egyébként 2018-ban a magyar háztartások 234 milliárd forintot költöttek – ahogy mondani szokták, zsebből. Többet, mint az állam.
A SOTE Egészségügyi Menedzserképző Intézetének igazgatóhelyettese szerint ez azt jelzi, hogy tarthatatlanul alacsony a vizsgálatokra szánt állami normatíva, hiszen a közszolgálati rendszer ma is körülbelül tízszer annyi beteget fogad, mint a magánintézmények.
A járvány időszakában a háziorvosok 70 százalékkal kevesebb beteget fogadtak, mint korábban, de a társaság ülésén az is elhangzott, hogy a telefonos távgyógyításnak voltak pozitív tapasztalatai. Köztudott, hogy Magyarországon túl magas az orvos–beteg találkozások száma egyesek számára ez afféle szabadidős program. Jó hatása lehet, ha fenntartják azt a járványidőben bevezetett protokollt, amely szerint az orvosok a telefonos konzultációt is elszámolhatták a teljesítmény-rendszerükben. Egy változatlan állapotú beteg számára az e-recept felírása is kielégítő megoldás.
A kórházak teljesítménye körülbelül 40 százalékra esett vissza a vírusválság idején, csak sürgős műtéteket végeztek el, és a daganatos betegek már megkezdett terápiájában sem volt jelentős elmaradás. A hazaküldött betegek és a családjuk számára is nagyon nehéz helyzetet teremtett a kórházi ágyak 50 százalékának felszabadításáról hozott döntés, hiszen a betegeket éppen akkor küldték haza, amikor az otthoni szakápolásban is 30-40 százalékos volt a csökkenés. A házi ápolást ugyanis nem főfoglalkozású nővérek végzik, hanem olyanok, akiknek van másik állásuk is, ahol ebben az időben megtiltották nekik, hogy pluszmunkát vállaljanak.
– Reméljük, minél többen túlélték ezt a szörnyű időszakot – mondta Sinkó Eszter, a jó kívánságot egy tényadattal is kiegészítve. A tavaszi átlag szerint a halálozásokban 2019-hez képest nemhogy emelkedés nem volt, de a számok az év első öt hónapjában 5,8 százalékos csökkenést mutattak. Az egészségügyi közgazdász szerint ez azt jelenti, hogy pozitív hatása volt annak, hogy az emberek nem jártak munkába, nem közlekedtek. Sőt – bár ez durván hangzik – annak is szerepe lehetett, hogy nem mentek kórházba. Így az elmaradt balesetek és infarktusok mellett kórházi fertőzések miatt is kevesebben veszítették életüket.
A teljes tartalom a 168 Óra Online oldalán olvasható.
