A járvány terjedésének visszaszorítása után kinyithattak a szakrendelések, ezzel – bár szigorúbb feltételek mellett, de – lehetőség nyílt a kórházi munka folytatására, és a nem akut beavatkozások elvégzésére is. Azonban a bő két hónapos kiesés azt eredményezte, hogy meghosszabbodtak a már így is borzasztó hosszú kórházi várólisták – írja a Pénzcentrum.
A jelenlegi adatok szerint egy szürkehályog műtétre átlagosan fél évet, egy térprotézis műtétre pedig több mint egy évet is kell várni. Viszont vannak olyan térségek az országban, ahol egy mandula vagy orrmandula műtétre is 132-en várakoznak, ami azt jelenti, hogy öt hónapot kell átlagban várnia egy betegnek. A Pénzcentrum most azt vizsgálta, a 2019 tavaszán tapasztalható várakozási időhöz képest 2020-ban mennyivel tovább várhatnak a páciensek egy-egy beavatkozásra. Ennyit számít a koronavírus járvány miatti kiesés.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nemrég nyilatkozott arról, hogy a járvány lecsengése után újabb emelkedésre számítanak a várólisták hosszában. Ezt azért lehet így, mert a jelenlegi várakozási idő a halasztott műtétek miatt nőtt meg – azonban kevesebb beteg is van, hiszen a járványhelyzet súlyosabb szakaszában kevesebben fordultak orvoshoz olyan panasszal, aminek következtében pl. szürkehályog műtétre jegyezték volna elő, illetve azokat a vizsgálatokat sem lehetett elvégezni, ami alapján a műtéti előjegyzés megtörténhet.
Ennek feloldásával azonban várhatóan sokan fordulnak panaszaikkal orvoshoz. Még az is lehetséges, hogy a karanténidőszak alatti mozgásszegény életmód csak rontott az olyan panaszokon, amelyeken csípőprotézis vagy térdprotézis műtét segíthet.
Bár a sürgősségi területeken kisebb-nagyobb mértékben természetesen folytatódott az ellátás – például a traumatológiákon, ám a járóbeteg-ellátásban az elmúlt két hónapban csak a sürgős eseteket látták el, így ebben az időszakban a listákra a felvétel is megtorpant – közölte a NEAK, és hozzátették, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követően várhatóan ismét emelkedni fognak a számok. Május közepén még úgy ítélték meg, hogy a tervezett ellátási időpontok még nagy valószínűséggel nem a reális helyzetet mutatják, mivel a veszélyhelyzet még mindig fennáll, és a kórházakban éppen csak megkezdődött a járóbeteg ellátás.
A NEAK jelenlegi adatai szerint a térdprotézis és csípőprotézis műtétekre kell a legtöbbet várni. A térprotézis műtétek esetén az átlagos várakozási idő több mint egy év, 389 nap. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi kórházakból lejelentett várakozási időket átlagolva egy évet és öt hetet várhat a beteg. Vagyis vannak olyan intézmények, területek, ahol ennél kevesebbet, más helyeken jóval többet kell várni. Míg a dél-alföldi régióban „mindössze” 271 napot várhat átlagosan egy ilyen műtétre egy páciens, addig a Nyugat-Dunántúlon 536 napot is átlagban!
Ha még mélyebbre ásunk, látható, hogy ebben a régióban is a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győrben 594 nap átlagos várakozási idővel jegyzi elő a betegeket, a Zala Megyei Szent Rafael Kórház pedig 662 napra átlagosan. Az egy év és kilenc hónap.
A maximális várakozási időket pedig csak erős idegzetűeknek ajánljuk: térdprotézisre 1585 nap, csípőprotézisre 1833 nap. Tehát van olyan kórház az országban, ahol annyian vannak a csípőprotézis várólistán, hogy a kórház számításai szerint 5 évet kéne várnia annak, aki most kerül fel a listára.
Forrás: Pénzcentrum
