Egyre növekszik azoknak a baktériumtörzseknek a száma, amelyek egyre több, sőt akár szinte minden ismert antibiotikummal szemben ellenállóak. A gyógyszerekkel szembeni rezisztencia kialakulásáért elsősorban a humán gyógyászatban „túlhasznált” antibiotikumokat teszik felelőssé. Az Állatorvostudományi Egyetem és az ELTE TTK kutatói hazai piacon vásárolt nyerstej-mintákban vizsgálták antimikrobiális rezisztenciagének jelenlétét.
A bakteriális fertőzések ellen az emberiség nagyrészt sikeresen vette fel a harcot az antibiotikumok segítségével, azonban egyre nagyobb számban jelennek meg minden ismert gyógyszerre rezisztens törzsek. Az ELTE kutatói is részt vesznek egy olyan európai projektben, amelynek egyik célja a járványok előrejelzése, a többi között a környezet monitorozásával. Az egyik alprogramban antimikrobiális rezisztencia-gének jelenlétét vizsgálják világszerte rendszeresen gyűjtött szennyvízmintákban. Pataki Bálint, az ELTE TTK doktorandusza pedig olyan gépi tanulási módszereken alapuló eljárást dolgozott ki, amely a baktérium genetikai szekvenciája alapján megbecsüli a gyógyszerrezisztencia mértékét.
A haszonállattartásban, így a tehenészetekben is alkalmazott antibiotikumok szelekciós nyomást gyakorolnak a velük találkozó baktériumokra. Az állat szervezetében és környezetében található baktériumok túlélésének fontos eszközei azok a gének, amelyek lehetővé teszik a baktériumok antibiotikumokkal szembeni védekezését (antimikrobiális rezisztencia-gének). Megfelelő feltételek fennállása esetén ezeket a géneket a baktériumok átadhatják egymásnak (horizontális géntranszfer).
Ezek az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumok az élelmiszereinkben is jelen lehetnek.
A nyerstejben ráadásul a baktériumok életfolyamatainak és szaporodásának nem feltétlenül szabnak gátat a különböző hőkezelési eljárások, mivel azok alkalmazása a fogyasztók egyéni döntése.
A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy az állattartó telepeken jelenlévő rezisztenciagének megjelennek-e az élelmiszerként szolgáló állati termékekben. Ebből a célból két nyerstej-minta DNS-tartalmának új generációs szekvenálással meghatározott szekvenciáit metagenomikai módszerekkel vizsgálták, így meghatározva azok baktérium összetételét. A baktériumok genetikai állományának elemzésével pedig olyan géneket azonosítottak, amelyek az antibiotikumokkal szembeni ellenállásukat biztosíthatják. E géneknek a genetikai állományon belüli elhelyezkedésének értékelésével pedig arra vonatkozóan fogalmaztak meg becsléseket, hogy azok átadódhatnak-e baktériumok között. A két minta két eltérő méretű tehenészetből származott, így nem meglepő módon az azonosított baktériumnemzetségek összetétele jelentős eltéréseket mutatott, de mindkettőben kimutatható volt a rezisztenciagének jelenléte.
A nyerstej elfogyasztásával esetlegesen megnövekedett mennyiségű, néhány esetben mobilis rezisztenciagént viszünk be a szervezetünkbe, a hordozó baktériumok pedig közvetlen kapcsolatba kerülhetnek bélcsatornánkban élő baktériumokkal. További vizsgálatok dönthetik el, hogy a feldolgozatlan élelmiszerek ezen az úton is növelhetik-e az emberi megbetegedéseket okozó baktériumok rezisztenciagén-készletét.
Forrás: ELTE TTK
