A legtöbb uniós tagállam nem haladt előre a légszennyezettség csökkentésében, és fennáll a kockázata annak, hogy ezek a tagországok nem felelnek meg az EU 2030-ra előirányzott kibocsátáscsökkentési céljaiknak – olvasható az Európai Bizottság június 26-án közzétett felmérésében.
A jelentés megállapítja, hogy a szennyező anyagok kibocsátásának csökkentése érdekében elindított tagállami intézkedésprogramok további megerősítésre szorulnak, és a tagországoknak minden ágazatban fokozniuk kell erőfeszítéseiket, ha meg akarják védeni a lakosságot a légzőszervi megbetegedésektől, a légszennyezettség okozta idő előtti halálozástól. Virginijus Sinkevicius környezetvédelemért felelős uniós biztos a felméréssel kapcsolatban kijelentette, hogy az EU-ban a szennyezett levegő miatt évente több százezer ember hal meg. Számos tagállamban hatékonyabb intézkedésekre van szükség, továbbá ezeknek minden ágazatra ki kell terjedniük, többek között a mezőgazdaságra, a közlekedésre és az energetikára.
A kutatás szerint, a mezőgazdasági ágazatban kell a legjelentősebb lépéseket tenni a légszennyezettség csökkentésére: míg például, az EU teljes metánkibocsátása 2005 és 2017 között 17 százalékkal csökkent, addig ez az agrárszektorban, ugyanez rendkívül keveset, nem több mint 1.6 százalékot.
Uniós becslések szerint több ember hal meg évente a légszennyezettség miatt kialakult megbetegedésekben, mint közúti balesetekben. Az asztma és más krónikus légzőszervi problémák rontják az életminőséget, kimaradt munkanapokat és magas egészségügyi költségeket eredményeznek. Az Európai Unióban a városi lakosság 90 százaléka ki van téve a légszennyezettségnek, ezek közül a legveszélyeztetettebb csoportok az gyerekek és az idősek.
Forrás: MTI
