Asztma, gyakori megfázás, idült hörghurut esetén jelentős javulást ígér a Buteyko-módszer, amelynek hatására javul a szervezet vér- és oxigénellátása – számol be a Híradó a Kossuth Rádió Napközben című műsoráról.
Manapság népbetegséggé vált az asztma és allergia, sokaknál felnőtt korban alakul ki, gyakran az orvosok sem értik, hogy miért, gyógyítása hosszadalmas és nehézkes.
Az asztma valószínűleg egyike a nyugati civilizáció leginkább túldiagnosztizált és túlgyógyszerezett betegségeinek. Az asztma kezelésére mindössze kétféle gyógyszer van, a hörgőtágító spray-k és a gyulladáscsökkentő gyógyszerek, illetve ezek kombinációi.
Az asztmásoknak többnyire csökken a tüdő szén-dioxid szintje
Konstantin Buteyko ukrán orvosprofesszor rájött egy jelentős összefüggésre, mely szerint a légzéskönnyítő hörgőtágítók folyamatos használata nemhogy segítene, de éppen, hogy árt az asztmának, az asztmásoknak, ráadásul egyik kiváltó tényezője lehet a szívbetegségeknek. Közismert tény, hogy az asztmások sokkal többet lélegeznek, mint mások.
Többnyire szájon át veszik a levegőt és zihálnak, lihegnek, levegő után kapkodnak, amikor jön a roham. Mindez csökkenti a tüdő szén-dioxid szintjét, ez pedig a légutak további összehúzódásához vezet.
Buteyko professzor kidolgozott egy légzésterápiás módszert, amelyet ma már Magyarországon is alkalmaznak.
„A mai embert sújtó ártalmak legtöbbet a légzésünknek ártottak. Tíz emberből kilenc helytelenül lélegzik, sokan a szájukán át veszik a levegőt, amitől leromlik a sejtjeik oxigénellátása és ez rendkívül sok problémát okoz a szervezetükben” – mondta el Varga-Szilágyi Gyula légzésterapeuta a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
Kivétel nélkül minden betegnek javult az állapota, aki elsajátította a Buteyko-módszert – mondta a légzésterapeuta, aki korábban maga is asztmától szenvedett.
Hangsúlyozta, a szájlégzéssel alapvetően az a probléma, hogy a nyelv izomtevékenysége, ami csukott száj esetén megvan, és a szájpadláshoz simul, szinte tolja kifelé a fogakat, az állkapcsot, addig nyitott száj esetén lekerül az alsó álkapocsba, és ezzel megszűnik a belső támasztás.
„Ennek következményeként keskenyedik el az arc, az állkapocs, a fogaknak nem marad hely, összetorlódnak, elferdülnek. A fogszabályzót is akkor van értelme betenni, akkor lesz tartós az eredmény, hogyha megszüntetik a gyereknél a szájlégzést” – mondta.
A Buteyko-féle légzéstechnikában szinte láthatlanul vesszük a levegőt
Ez a légzéstechnika látványra olyan, mintha nem is lélegeznénk, csendesen, szinte láthatatlanul vesszük a levegőt. A légzéscsökkenés hatására megemelkedik a szervezetben a szén-dioxid szintje, ami segít, hogy minél több oxigénmolekula szabaduljon fel a vérben lévő hemoglobinból.
„Tehát jobb lesz a szervezet oxigénhasznosítása, ha csökkentjük a légzésünket. Ez paradoxonnak hangzik, mert mindig azt hallottuk, hogy vegyünk nagy levegőt, mert attól több oxigén jut a szervezetbe. A szén-dioxidra, erre az alapvegyületre azonban szükség van több folyamatban is” –fejtette ki.
Ezért javul azonnal az asztmások állapota, mert, ha óvatosan veszik a levegőt, azonnal kinyílnak a légutak. Ha jobb lesz az oxigénellátás, minden belső folyamat javul: a keringés, az anyagcsere, a vérnyomás, jobb lesz a terhelhetőség, a szervezet pH értéke.
Forrás: hirado.hu
