A Nemzetközi Űrállomás egyik asztronautájánál egy rutin ultrahang során vénás trombózist diagnosztizáltak. Lássuk, hogyan oldotta meg a nehéz feladatot a földi orvoscsapat! – a nem mindennapi esemény leírását a medicalonline.hu. tette közzé.
A New England Journal of Medicine (NEJM) adott hírt arról, hogyan kezelte a földi orvoscsapat a Nemzetközi Űrállomás egyik asztronautájának vénás trombózisát.
Csaknem két hónapja tartózkodott már az űrben az az asztronauta, akinél egy vaszkuláris kutatási programhoz kapcsolódó ultrahangvizsgálat során a bal oldali vena jugularis interna (VJI) obstruktív trombózisát mutatták ki. Az űrhajós nem tapasztalt fejfájást vagy arcpírt, és családi anamnézisében sem szerepelt vénás thromboembolia, azaz teljesen váratlanul alakult ki a thrombus.
A földi orvoscsapat azonnal megkezdte a kezelési lehetőségek mérlegelését, amit azonban lényegesen korlátozott, hogy az űrállomáson 20 darab 300 mg-os enoxaparin ampulla volt csak a gyógyszeres szekrényben, de antikoagulációt visszafordító szer egyáltalán nem. Az űrhajós azonnal megkezdte napi 1,5 mg/kg enoxaparin alkalmazását, így minden egyes ampulla három napra volt elegendő. Az exonaprin adagját amelyet 33 nap múlva 1 mg/kg-ra kellett csökkentenie, amíg egy szállító űrhajóval az orális apixaban, illetve a protamin és prothombin komplex koncentrátum is megérkezik. A kezelést a szállító űrhajó megérkezését követően 42 nappal a thrombus diagnosztizálását követően napi kétszer 2,5 mg apixabanra változtatták (ez már 3 hónappal a diagnózist követően történt).
A véna először a 47. napon mutatott átjárhatóságot Müller-manőver során, de a spontán átjárhatóság még 90 napos antikoaguláns kezelést követően sem volt biztosított.
A folytatáshoz kattintson a MedicalOnline oldalára.
Forrás: medicalonline.hu
