A világ lakosságának fele D-vitamin-hiányos. A D-vitamin-hiány számos egészségügyi probléma forrása. Állhat autoimmun betegségek, egyes daganatok, szív- és érrendszeri elváltozások, metabolikus kórképek hátterében. Aktív formája azonban bizonyítottan képes megakadályozni autoimmun betegségek kialakulását, illetve jelentősen csökkenteni az ide kapcsolódó gyulladásos állapotokat (agy-gerincvelői gyulladás, pajzsmirigy gyulladás, 1-es típusú cukorbetegség, gyulladásos bélbetegségek, lupusz, rheumatoid arthritis és a Lyme-borreliózis).
A D-vitamin nem vitamin, csupán orvostörténeti okokból nevezik így. A D-vitamin egy olyan zsírban oldódó élőanyag, amely a napfény hatására alakul ki az emberi szervezetben vagy a táplálékkal kerülhet be és több lépésben aktiválódik.
Bőrünk D-vitamin képző kapacitása nagy, de kizárólag napsugár hatására D-vitamin túlképződés a szervezetben nem várható. A probléma egyre súlyosabb lesz, mivel az emberek már kevesebb időt töltenek a szabadban. A szakemberek áprilistól októberig napi 20 perc napsütést javasolnak. Tíz-tizenöt perces, az arcot és a fedetlen végtagokat érő, nyári, nappali (10 és 15 óra közötti) UV-B sugárzás körülbelül 1500–3000 NE D3-vitamin képzéséhez elegendő. Tudnunk kell azonban, hogy hiába napozunk többet, azzal több D-vitamint nem termelünk. A téli hónapokban a szoláriumok használata sem megoldás, mivel azok UV-A sugárzást bocsátanak ki UV-B helyett.
A táplálék kis D-vitamin-tartalma miatt a D-vitamin-ellátottság nem dietetikai kérdés. Rengeteget kéne enni naponta szardíniából, csukamájolajból, lazacból vagy gombából, hogy a D-vitamin szükségletünket fedezni tudjuk. Egy példa: kb. 30 darab tojást kellene megennünk a megfelelő D-vitamin-szinthez, ennyi elfogyasztása a tojás magas koleszterintartalma miatt lenne veszélyes. Táplálékból tehát kevés D-vitamin kerül a szervezetbe. Mindezek mellett a D-vitamin képződés az életkorral előrehaladtával még csökken is.
A D-vitamin a csontanyagcsere mellett az autoimmun folyamatok és a vastagbéldaganat kialakulása ellen is jó hatással van. Autoimmun kórképekben alkalmazott megelőző D-vitamin-kezelés csökkenteni tudja a tüneteket és a relapszusok arányát. Ezért elengedhetetlen minden rákos, kardiovaszkuláris vagy gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegnél a D-vitamin-szérumszint ellenőrzése, és szükség esetén pótlása.
Magyarországon a D-vitamin pótlása D-vitamin-hiány szempontjából fokozott kockázatú egyénekben egész évben, egészségesekben téli-kora tavaszi időszakban javasolt. A D-vitamin pótlására a D3-vitamin előnyösebb, mint a D2-vitamin. Hosszú felezési ideje miatt a D-vitamin-pótlása nemcsak napi adagolással oldható meg, hanem heti–havi adással is biztosítható.
Az alábbi esetekben javasolt a D-vitamin-szint mérése:
- cukorbetegség
- egyes gyógyszerekkel végzett kezelés (antiepileptikummal, glükokortikoiddal végzett terápia)
- felszívódási zavarok (cisztás fibrózis, gyulladásos bélbetegség, gyomorszűkítő műtét, posztirradiációs bélgyulladás)
- granulómás betegségek (pl. szarkoidózis, tuberkulózis, hisztoplazmózis)
- hasnyálmirigy-elégtelenség
- mellékpajzsmirigy túlműködés
- idős kor (>65 éves férfiak és >70 éves nők)
- idősotthonban élők
- korábbi D-vitamin-hiányos állapot
- krónikus gyulladásos betegségek
- krónikus obstruktív tüdőbetegség
- krónikus vesebetegség
- lymphomák
- májbetegség
- nem traumás eredetű törések az anamnézisben
- csontgyulladás
- csontritkulás
- súlyos elhízás (testtömegindex >30 kg/m2)
- vegán étrendet tartók
Érdemes vérvétellel ellenőriztetnie a D-vitamin szintet!
