Félmilliárd forint áll rendelkezésre az ivóvíz ólomtartalmának vizsgálatára. A mérések szerint elsősorban a régi épületek vízvezetékei jelentik a nagyobb vízminőségi kockázatot – írja a Világgazdaság.
Eddig összesen 2700 vízminta érkezett be a Nemzeti Népegészségügyi Központba (NNK), ahol a csapvíz ólomtartalmát vizsgálták meg. A beküldött anyagok csaknem ötödénél találtak eltérést a szakemberek – közölte az NNK a Világgazdasággal.
CSAPVÍZ ÓLOMTARTALOM KOCKÁZATI TÉRKÉP
A bevizsgált minták szerint jellemzően a régi épületekben mutatható ki határérték feletti ólomkoncentráció. Az NKK szerint a csapvíz kifolyatása jelentősen csökkenti az ólomtartalmat. A mérési eredményeik alapján az erősen érintett régi épületekben folyatás hatására a határérték feletti minták több mint kétharmadában a határérték alá csökkent a fém koncentrációja.
A csapvízben lévő ólom fő forrását a vízhálózatban lévő ólomcsövek adják, ugyanakkor az ólomcsövek részleges cseréje sok esetben ront a helyzeten – hívta fel a figyelmet az NNK.
Amennyiben magas kockázati szintű épületben él családja és saját egészsége érdekében jelentkezzen a „Nyitott laboratórium programba” a jelentkezési lapra kattintva.
Hazánkban a magas ólomtartalommal rendelkező házon belüli vezetékek cseréje a tulajdonosok feladata, a vízszolgáltatók csak a vízóráig felelnek az ivóvíz minőségéért. Az ilyen otthonokban a jó minőségű csapvíz átmenetileg otthoni víztisztító berendezés alkalmazásával vagy ásványvíz fogyasztással oldható meg.
Az ivóvíz ólomtartalma a jogszabályok szerint literenként legfeljebb 10 mikrogramm lehet. Az ólom mérgező nehézfém, egészségkárosító hatása pedig régóta közismert: többek között számos idegrendszeri problémát okozhat. A csapvizek ólomtartalma főleg a várandósok és a három év alatti kisgyermekek esetén okozhat súlyos problémát.
Forrás: Világgazdaság/ÁNTSZ
