A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázati tényezői között fontos szerepet játszik a koleszterin.
A koleszterin minden emberi és állati sejtben megtalálható vegyület. A vérben fehérjéhez kapcsolódva kering és fontos szerepet játszik a szervezet működésében. Kisebb részét táplálékkal vesszük magunkhoz, másik nagyobb hányada a májban képződik.
A koleszterincsökkentést ellenzők tábora az utóbbi időben sem csökkent, annak ellenére, hogy az emberek legalább fele ma az ebből eredő szív- és érrendszeri betegségben szenved. Ha a koleszterinszintet befolyásoló tényezőket vesszük figyelembe, a genetikai hajlamot kivéve láthatjuk, hogy a magas koleszterinszint a helytelen életmódból fakad. Táplálkozás, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, mozgásszegény életmód, elhízás.
A magas koleszterinszintnek alig vannak szemmel látható jelei. Az egyetlen biztos módszer arra, hogy a koleszterinszintünket megtudjuk, ha megmérjük. Ma már nem csak laborban, orvosi beutalóval van erre lehetőség hanem saját magunk is megmérhetjük, vagy akár patikákban is kérhetünk ilyen szolgáltatást.
Az orvosi laborvizsgálatok során meghatározzák a vér összkoleszterin szintjét, valamint a HDL („védő” koleszterin – szerepe az érfalak védelme, eltávolítja a felesleges koleszterint) és az LDL („rossz” koleszterin – a zsírok érfalba történő lerakódásáért felelős) koleszterin szinteket is.
A koleszterin szint: 5,2 mmol/l alatti értéken van normál tartományban.
HDL koleszterin nőknél: 1,1 mmol/l<, férfiaknál: 0,9 mmol/l<
LDL koleszterinszint: 3,4 mmol/l alatti értéken van normál tartományban.
A koleszterincsökkentők ugyan nem csodaszerek, de rendszeres szedésük csökkenti a szív- és agyi érrendszeri megbetegedések kockázatát.
