Az emlődaganatok és áttéteik „családfáját”, filogenezisét írja le, és ezzel segíthet a primer daganat, illetve az áttétek kezelési sorrendjének felállításában az a nemzetközi, a Semmelweis Egyetem munkatársainak közreműködésével készült kutatás, amelyet a Nature Communications tudományos folyóirat közölt.
A Semmelweis Egyetem csütörtöki közlése szerint Kulka Janina, a II. Sz. Patológiai Intézet igazgatóhelyettese több mint egy évtizede foglalkozik a primer emlőtumorok és áttéteinek egymáshoz való viszonyával. Kutatásai során viszonylag korán kiderült – és több, párhuzamos, egymástól független kutatás is bebizonyította -, hogy az elsődleges és az áttétes tumor között számtalan eltérés figyelhető meg. Ez alapjaiban változtatta meg a daganatos betegek kezelését, mivel hagyományosan minden tumor esetén ugyanazt a terápiát alkalmazták egy-egy páciens esetén, ma már azonban megfogalmazott irányelv, hogy áttétes emlőtumor esetén az áttétből újra meg kell határozni a terápia alapjául szolgáló paramétereket – idézi fel a közleményben Kulka Janina.
Mint hozzátette, a Nature-ben megjelent cikk egy mélyrehatóbb, szintén többéves vizsgálatsorozat eredménye: Székely Borbála onkológus rezidens, aki jelenleg a Yale Egyetemen tartózkodik egyéves ösztöndíjjal, PhD-hallgatóként kezdett el Kulka Janinával dolgozni.
A boncolási anyagarchívumot áttekintve mintegy hatvan esetet gyűjtöttek össze a primer és az áttétes tumorok szövettani leírásával és a betegek kórtörténetének feldolgozásával. Székely Borbála az amerikai MD Anderson Cancer Center ösztöndíjasaként lépett kapcsolatba az Institut Jules Bordet munkatársával, Christine Desmedttel, aki szintén hasonló kutatással foglalkozott. Végül a kutatók csaknem hatvan esetből választották ki azt a tízet, amelyből a széleskörű szakmai összefogással készült cikk megszületett.
A Nature Communications nyomtatott változatban májusban közzétett cikk a tumorok törzsfejlődését írja le, egyfajta családfát rajzolva fel. A filogenezis leírása segített feltérképezni az elsődleges és az áttétes tumorok között kialakult különbségeket, az áttétek kialakulásának különböző folyamatait: a metasztatikus progenitor sejtpopulációból induló metasztatikus kaszkádot, a heterogén primer tumorok eltérő klónjaiból származó heterogén áttétképzést és a „horizontális”, vagyis metasztázisból eredő további áttétképzést. Az eredmények alapján levont következtetések között Kulka Janina megemlítette, hogy csak csontáttét jelenléte esetén érdemes lehet először a primer tumort eltávolítani, mielőtt újabb áttétek alakulnának ki, oligometasztatikus (kevés áttéttel járó) betegségben pedig az áttétek eltávolítása kedvező hatással lehet a betegség lefolyására.
A kutatás azért is jelentős, mert a klinikumban használható eredményekről van szó. Kiderült tovább, hogy minél később alakul ki az áttét, annál jobban különbözik az elsődleges tumortól – összegez a közlemény. A Phylogenetic analysis of metastatic progression in breast cancer using somatic mutations and copy number aberrations címmel megjelent cikk egyik első szerzője Székely Borbála, és a szerzők között a Semmelweis Egyetem további munkatársai is szerepelnek Kulka Janina mellett (Szász A. Marcell, Dank Magdolna, Szentmártoni Gyöngyvér, Tőkés Anna-Mária; a kutatásban Nagy I. Zsófia és Faragó Zsófia TDK-s hallgatóként vett részt). A kutatás folytatásáról Kulka Janina elmondta: jelenleg a II. Sz. Patológiai Intézetben a korai és a késői metasztatizáló emlőtumorok között meghatározható különbségeket keresik.
Forrás: MTI
