Nagyon sok jót hallunk a gyógyfürdőkről, de felmerülhet a kérdés, hogy valóban hatnak-e, és hogyan. Rengeteget olvashatunk a gyógyfürdők csodás hatásairól, de arról már kevesebbet, hogy valóban többet tud-e a gyógyvíz, mint ha egy egyszerű klóros vízzel töltött medencében áztatjuk magunkat. Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Mozgásszervi Blog.
Mit nevezünk gyógyvíznek?
Az olyan ásványvizet, melynek gyógyhatását bizonyították. Ásványvíz pedig az a víz, melyben legalább 1 gramm oldott ásványi anyag van literenként. A termálvíz olyan víz, mely feltörésénél 20 fok feletti hőmérséklettel bír.
A csapvíznek is van hatása. Melyek ezek és miben több egy gyógyvíz?
A csapvíz fizikai tényezők révén fejthet ki hatását. A hidrosztatikai nyomás azt jelenti, hogy a víz mélyebb rétegében nagyobb a nyomás, mint fentebb. Így tudja a víz például a láb vénáiból a vért felfelé préselni, javítva ezzel a vénás keringést. Az így visszapréselt vérmennyiség miatt a veseműködés is fokozódik, több vizelet ürül, az egész tehát vízhajtóként működik. A felhajtóerő miatt könnyebb a vízben való mozgás. Számos mozgásszervi probléma esetén könnyebben megvalósítható a vízi torna, mint a szárazföldi. A víz ellenállása nagyobb, mint a levegőé, ezért számos vízben végzett gyakorlat nehezebb és jobban erősít /edz, mint a szárazföldön. A a víz hőmérséklete is fontos. A meleg vízben ellazulnak az izmok, szövetek. Így az izomfeszülés okozta fájdalmak, görcsök oldódnak, az ízületek könnyebben mozognak. A hideg víz viszont stimulál.
A gyógyvízben oldott ásványok némelyike a bőrön keresztül felszívódik, mások kevésbé. Több kísérlet is történt ennek bizonyítására. Egyik ilyen vizsgálatban egereket fürdettek kénes vízben, majd bőrmintában nézték a kén jelenlétét. Meg is találták. Emberektől ilyen kutatás miatt bőrmintát nem vesznek, de lehet nézni a vizeletben ürülő anyag mennyiségét, ezt tették radonos víz esetén. Itt kevésbé volt egyértelmű az eredmény.
A gyógyvíznek bőr szöveteiben egyértelműen van orvosi terápiás hatása. Első bizonyíték a kénes vízre volt: bizonyos bőrsejtek működése megváltozik a gyógyvíz hatására (ún. Langerhans immunsejteké). A szénsavas víz a bőr kapillárisainak működését változtatja meg: keringésjavító hatása miatt (is) javasolhatjuk a szénsavas fürdőt. A gyógyfürdők számos bőrbetegség esetén hasznosak (pl. a sós víz pikkelysömör esetén – ez persze lehet tengervíz is.)
A bőrnél mélyebben fekvő területeken van hatása a felszívódott anyagnak?
Nincsenek még pontos mérések arra vonatkozóan, hogy milyen mélyre juthat egy anyag, ott hogyan hat, és milyen dózisra van szükség. Vannak viszont kutatási eredmények más megközelítésben. Kopásos ízületi betegségben szenvedők egyik részét csapvízben, a többieket gyógyvízben fürdették. A gyógyvízben fürdők panaszai jelentősebben csökkentek, mint a csapvizes társaságé. Egyik hazai gyógyvízben való fürdőzés számos laborértéket (vérvételi eredményt) nagyobb mértékben és tartósabban módosított, mint a sima csapvíz.
Vajon mi hat ilyenkor?
Feltételezik, hogy a fizikai és a kémiai (azaz a víz összetételéből, ásványtartalmából adódó) hatások összességéről, kölcsönhatásokról és reflexes hatásokról van szó. Ez tehát feltételezés. A pontos hatás ma még nem ismert, de a kérdésre folyamatosan kutatják a választ. Ha hivatalosan is van gyógyfürdő minősítése egy helynek, az csak úgy lehet, ha a gyógyhatást bizonyították. Orvosi szempontból a statisztika a bizonyíték. Vagyis, ha 100 ember fürdik csapvízben és 100 pedig gyógyvízben, akkor tudjuk azt mondani, hogy bizonyítottan gyógyít a gyógyvíz, ha sokkal többen lesznek jobban az ebben fürdőzők közül. A csapvízben is jobban lehet lenni valamennyire, annak fizikai hatásai miatt.
Forrás: mozgasszervi.blog.hu
