Új, agresszív szúnyogfajt azonosítottak Pécsett: szívférgességet is terjeszthet

Nem mintha nem lenne elég belőlük így is, időről-időre új fajok jelennek meg Európában, így nálunk is. Most éppen a koreai szúnyog honosodott meg Magyarországon, elsőként Pécsett fedezték fel az új jövevényt.

Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem kutatói vizsgálják, s eddig úgy tűnik, nagyon is szeretik az embereket a koreai szúnyogok, akik akár az udvarunkban is megtelepedhetnek.
A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai Kutatóközpontja folyamatosan figyeli a pécsi szúnyogállományt, segítve a BIOKOM Nonprofit Kft. munkáját a nyári szúnyoggyérítéskor. Nemrégiben viszont nem csak a szokásos vérszívókat látták a monitorokon – egy új fajt, a koreai szúnyogot is azonosították, amely eddig még nem volt jellemző hazánkban. Bár először itt, Pécsett találkoztak vele a kutatók, nincs kizárva, hogy nem csak a Dél-Dunántúlon akadnak belőlük példányok.

– Most már nem egy különleges dolog, hogy egy ázsiai, trópusi faj megjelenik Európában – mondta el a Pécsi Újság.hu-nak Kemenesi Gábor a PTE Szentágothai Kutatóközpontjának kutatója.

A rovart a tigrishez hasonló csíkos megjelenése miatt hívják tigrisszúnyognak – Fotó: Pixabay.com

– A tigrisszúnyogot és a bozótszúnyogot évről-évre csapdázzák utak mentén, pihenőhelyeken, benzinkutakon, tehát megfigyelhető, hogy terjednek Európa-szerte.

Ami Pécset illeti, sikerült leszűkíteni a fogásterületet: elsősorban a Diós városrészben és a Mohácsi út környékén élők találkozhatnak a koreai szúnyoggal. A kutatók szerint valószínűleg valamilyen ipari telepen honosodhatott meg eredetileg, méghozzá úgy, hogy gumiabroncs, kertészeti áru vagy ipari árucikkek szállítmányával együtt érkeztek Európába, ezt azonban még nem tudták bizonyítani.

Az új szúnyogfajt az egyetem virológiai kutatócsoportja tanulmányozza, hogy kiderítsék milyen veszély jelent ránk nézve. Azt már tudják, hogy a koreai szúnyog őshonos területén a japán agyvelőgyulladást terjeszti, de ez kizárólag Ázsiára jellemző vírusos megbetegedés. Aminek komolyabb szerepe lehet nálunk, hogy feltehetően szívférgességet is terjeszthet.

– Nagyon valószínű, hogy ezek a fajok sokkal inkább támadják az embert, mint más állatokat. Úgy látjuk, hogy a koreai szúnyog is főként embervérrel táplálkozik. Ez növeli a kontaktusok számát, ami esetleg a fertőzések megemelkedett számához is vezethet – mondta el Kemenesi Gábor, de hozzátette, hogy az, hogy kimutatnak egy szúnyogból egy betegséget, még nem jelenti azt, hogy terjeszti is.

Sajnos a koreai szúnyog nagyon jól érzi magát nálunk. A magyarországi klíma igen kedvező neki, ráadásul itt nincs természetes ellensége, sem őt pusztító betegség. Ennek tetejébe ez a szúnyogfaj rendkívül ellenálló és agresszív. A legrosszabb hír vele kapcsolatban mégis az, hogy nappal támad.

– Kimutathatjuk abból a vérből is a kórokozót, amit a szúnyog fogyasztott. Ezeknek a bizonyítására nagyon hosszadalmas laborkísérletek szolgálnak. Ezért is van az, hogy a világon az összes szúnyogfaj közül viszonylag kevésről tudjuk pontosan, hogy mit terjeszt.
Irtani viszont hasonlóképpen lehet, mint a többi, hazánkban elterjedt szúnyogot. A jelenleg bevett irtási gyakorlatokból a kémiai légi, szárazföldi gyérítés, ami tulajdonképpen a repülő állatokat semmisíti meg, hatásos rájuk is. Van azonban egy nehezítő körülmény, méghozzá az, hogy ezek a kicsi, de találékony élőlények akárhol megbújhatnak, akár az udvarunkban is.

– Ez a szúnyog igen kedveli a ház körüli apró vízgyülemeket tenyészhelynek. A kutyatáltól kezdve a virágcserép alatt lévő vízen át, a csapadékgyűjtőhöz is nagyon vonzódik. Amíg lárva alakban létezik ezekben a tenyészedényekben, nem hat rájuk a kémiai irtás, ezért mindig lesz pótlása az állománynak a lakossági területekről – magyarázta a kutató.

– Ezért is van az, hogy ilyen szempontból nehéz ellene küzdeni, mert a lakosság együttműködése nélkül nehezen csökkenthető a számuk.
Az mindenesetre megnyugtató, hogy a kutatók vizsgálatai alapján egyelőre még nem rajzanak Pécsett, hetente csupán egy-egy példányt fognak be.

– Ez azt jelenti, hogy még kicsi a populáció, és a szezon alatt egyelőre stabil. Az igazi vízválasztó a tél lesz, tehát ha jövő tavasszal megfogjuk, az azt jelenti, hogy sikeresen áttelelt, onnantól kezdve komolyabb lesz a probléma, mert már a populáció is nőhet és nagyobb egyedszámban is megjelenhetnek – magyarázta Kemenesi Gábor.

Forrás: Pécsi Újság