A hormon hatása a halakra

A Balaton vízgyűjtő területén hormontartalmú fogamzásgátló gyógyszerek maradványait mutatták ki kutatók. A szennyvíztisztítók maradéktalanul nem képesek kiszűrni a gyógyszereket, amelyek hatással lehetnek az élővilágra. A környezettudósok már az 1980-as évek elejétől figyelmeztettek rá, hogy a női fogamzásgátló hormonok a tisztított szennyvízzel kijutnak a természetes vizekbe – írja a Pécsi Tudományegyetem.

A Balaton vizében a kimutatási határérték alatt van a fogamzásgátlókból származó hormonmaradványok koncentrációja. Nemzetközi irodalmi adatok alapján ismert, hogy az általában elterjedt háromlépcsős (fizikai, biológiai, kémiai) szennyvíztisztítási technológiák nem vagy csak igen alacsony hatékonysággal képesek a lakossági szennyvízből az emberi eredetű szintetikus gyógyszermaradványokat és azok bomlástermékeit eltávolítani. Így például a tisztított szennyvízzel a női fogamzásgátló hormonok kijutnak a természetes vizekbe és megzavarják az ott élő növényi és állati szervezetek normál élettani folyamatait.

A Balaton és a Zala vízgyűjtő területén ebből a megfontolásból kezdte vizsgálni az MTA Balatoni Limnológiai Intézetének Adaptációs Neuroetológiai Kutatócsoportja Pirger Zsolt tudományos főmunkatárs vezetésével az emberi eredetű gyógyszerszármazékok, célzottan a humán eredetű fogamzásgátló hatóanyagok lehetséges megjelenését és azok élettani hatását. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy ha van hormon a vízgyűjtő területen, mekkora koncentrációban, illetve, hogy ez milyen szaporodásbiológiai, idegrendszeri változásokat idézhet elő gerinctelen (nagy mocsári csiga) és gerinces (hal, bodorka) modellállatokon kontrollált laboratóriumi vizsgálatok során.

A vizsgálatokat 2010-ben, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Kémiai és Biokémiai Intézetével közösen kezdték meg. Első lépésként kidolgoztak egy érzékeny analitikai mérőmódszert, majd azt felhasználva a vízgyűjtő terület 53 mintapontjáról származó vízmintát vizsgálták több alkalommal. Hormonszennyezéseket eddig a Balaton és a Zala vízgyűjtő területén mutattak ki a kutatók, magában a Balaton vizében a kimutatási határérték alatt van a szennyezés. A fő probléma az, hogy ezek a szennyezések már igen alacsony koncentrációban károsak az ökoszisztéma élőlényeire, befolyásolják az élővilágot. A tihanyi kutatócsoport a koncentrációs értékek ismeretében kezdte meg 2014-ben a fent említett laborkísérleteket.

Saját kísérleti eredményeik alapján elmondható, a hormonkezelések hatására változnak a normál élettani folyamatok és megemelkednek az ismert bioindikátorok szintjei a kísérleti állatokban. A kutatók viselkedés-élettani eredményei igazolták, hogy csökken a táplálkozási magatartás, a tanulási képesség, ugyanakkor nő a mozgási aktivitás a nagy mocsári csigában.

A Balaton térségében az ivóvízbe nem jutnak vissza a gyógyszermaradványok, hiszen rétegvizekből, mély fúrt kutakból származik az ivóvíz. Végeztek ilyen vizsgálatokat is: ásványvizeket, valamint Tihany és Balatonfüred térségi csapvizet analizáltak, s nem tudtak kimutatni bennük hormon- és gyógyszerszármazékokat.

Forrás: PTE