A magas vérnyomás a leggyakoribb betegség Magyarországon

Magyarországon a 8,3 millió felnőtt lakosból 3,5 millióra becsülhető a magas vérnyomásban szenvedők száma, ez a szám a lakosság idősödése miatt folyamatosan nő, a 75 éven felüliek több mint 80 százaléka hipertóniássá válik, elsősorban az érrendszeri meszesedés miatt – derült ki a Magyar Hipertónia Társaság által 2002-ben létrehozott hipertónia-regiszter legfrissebb adataiból.

A magas vérnyomásban szenvedők több mint 30 százaléka már a cukorbetegség „kapujában áll”, ennek okai között szerepel a két betegség kóros folyamatainak azonossága is. Ugyanakkor a csaknem egymillió cukorbeteg fele már emelkedett vagy magas vérnyomásban szenved.

A hipertónia betegség legnagyobb mértékben az ország északi és délnyugati részén fordul elő, ezért ezekben a régiókban az egészségügyi ellátásban kiemelt figyelmet kell fordítani a betegségre.

A regiszter 2015-ös adatfelvételében 27 351 beteg vett részt, akik átlagéletkora 62,1 év volt; a résztvevők 47 százalékát férfiak, 53 százalékát nők tették ki. A hipertónia betegség a betegek több mint felénél már több mint öt éve fennállt. A betegek családi kórtörténetének 71 százalékában fordult már elő magas vérnyomás betegség, és az esetek egyharmadában (33 százalék) volt már a családban cukorbetegség is.

Az adatokból kiderült az is, hogy a 140/90 Hgmm alatti célvérnyomásértéket a résztvevők 44,9 százaléka érte el. Megyékre bontva az eredmény Tolnában volt a legrosszabb (26,8 százalék), Győr-Moson-Sopronban pedig a legjobb (51,5 százalék), ez majdnem kétszeres különbséget jelent.

Az adatfelvételben szereplő betegek összkoleszterinszintje 5,5 (tehát az átlag a felső határnak tekintett 5,2 mmol/l fölött van), a trigliceridszint pedig 2,1 mmol/l volt. Az ismert cukorbeteg hipertóniás betegeknél a vércukorszint 7,4, a nem diabéteszesek esetében pedig 5,5 mmol/l volt.

Megfigyelhető az a trend, hogy a célvérnyomást el nem érő magasvérnyomás-betegek egyéb szív- és érrendszeri paraméterei átlagosan rosszabbak, mint amilyenek az azt elérő betegek esetében – olvasható a közleményben.

A gyógyszeres kezelést tekintve elmondható, hogy a betegek 88 százaléka kombinált kezelésben részesült, azaz többféle gyógyszerrel csökkentették a vérnyomását, ami megfelel a korszerű terápiás elveknek és gyakorlatnak.

Mindezek alapján az egészségmegőrzés, a betegségmegelőzés lenne a legfontosabb, aktív egyéni és népegészségügyi tevékenységgel. A betegek kezelésében pedig az orvos-beteg kapcsolat javítása, a telemedicinális lehetőségek felhasználása és a szakmai irányelveken alapuló gyógyítás lenne a legjobb – írták.

A társaság közleményben kiemelte, hogy a különböző kezelési módokon túl az ellátásban kiemelt fontosságú a rendszeres, naplószerűen vezetett otthoni vérnyomásmérés és a célvérnyomás elérése, ami a szakmai irányelvek szerint a 140/90 Hgmm alatti vérnyomást jelenti. A helyes táplálkozás mellett a fizikai aktivitás növelése, a testsúly és a sófogyasztás csökkentése vérnyomáscsökkentő értékkel bír.