Az ezüstkolloid tartalmú termékek közegészségügyi kockázatot jelentenek?

A webáruházakban hirdetett és forgalmazott ezüstkolloid tartalmú termékek közegészségügyi kockázatot jelentenek, ezért az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) a fogyasztók megtévesztése miatt a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz fordul. 

Kockázatnak teszi ki magát az, aki nem bizonyított hatású ezüstkolloid készítményeket választ engedélyezett gyógyszerek helyett – figyelmeztet az OGYÉI annak kapcsán, hogy egyre több webáruház kínál ezüstkolloid oldatot a lakosság számára.

Az intézet felhívja a figyelmet arra, hogy a forgalmazók közül jó néhány cég egészségi állapotra vonatkozó, nem bizonyított jótékony hatást, illetve gyógyhatást tulajdonít termékeiknek, a webáruházakban és néhány patikában megvásárolható ezüstkolloid készítmény ráadásul bizonytalan minőségű, nem garantált sem az összetételük, sem a tisztaságuk.

Az ezüstkolloid hatóanyagot tartalmazó készítményeket a felhasználás céljától függően elvileg gyógyszerként, vagy – helyi alkalmazás esetén – kozmetikumként kellene engedélyeztetni, regisztrálni, ám ilyen irányú kérelem egyetlen gyártótól sem érkezett a hatósághoz. Élelmiszerként vagy étrend-kiegészítőként nem hozható forgalomba, így az intézet sem jegyzett be ilyen összetételű terméket.

Az ezüstkolloid alkalmazásának súlyos mellékhatásai lehetnek. Az emberi szervezetbe beépülve ezüstmérgezést, úgynevezett argyriát okoz, amely a bőr, belső szervek, köröm, fogíny kékes-szürkés elszíneződésében mutatkozik meg, ami nem kezelhető, állandósult állapot. Mindemellett neurológiai tünetek, epilepsziás rohamok, vesekárosodás, gyomorpanaszok, fáradtság, bőrirritáció jelenhet meg.

A GVH legutóbb tavaly, 2015 decemberében egymillió forintnyi bírságot szabott ki egy kolloid oldatokat forgalmazó cégre. A társhatóságok jogkörükben eljárva kivizsgálhatják és szankciókkal sújthatják azokat, akik az engedélyhez kötött készítmények forgalmazásának feltételeit figyelmen kívül hagyják – emlékeztetnek.

Az ezüstkolloid nem új találmány, sebészeti alkalmazását Carl Benno Credé (1847-1929) 1896 körül vezette be a terápiás gyakorlatba, a „hivatalos” magyar orvostudomány gyakorlatilag azonnal átvette az eredményeket. A korabeli orvosok folyamatosan kutatták az ezüst-sók antibakteriális hatását, ugyanakkor a lehetséges mellékhatásokat sem titkolták el. A sebkezelésen túl az ezüstkolloid intravénás alkalmazásával még a himlő és a pestis kezelését is megkísérelték. Az ezüstkolloid később fokozatosan kiszorult a gyógyászatból, helyét korszerűbb szerek vették át, de teljesen sosem tűnt el.