A Neander-völgyi embertől örökölt DNS szerepet játszhat a modern ember magatartásában, betegségeiben, növelheti vagy csökkentheti olyan tényezők kialakulásának a kockázatát, mint például a nikotinfüggőség vagy a depresszió – derítették ki amerikai kutatók.
Tudósok 2010-ben kimutatták, hogy az eurázsiai emberek DNS-ének 1-4 százaléka származik a Neander-völgyi embertől. Azóta számos kutatás bizonyította a Neander-völgyi ember genetikai örökségét a modern emberben, korábbi tanulmányok szerint az allergia kialakulásának kockázata is visszavezethető a Neander-völgyi ember örökségre.
Az anatómiailag modern ember Afrikából származik, és a Közel-Keleten keveredett a Neander-völgyiekkel. A két emberfaj mintegy ötvenezer évvel ezelőtt találkozott, és majd 30 ezer évig élt egymás mellett. A Neander-völgyi ember genetikai öröksége innen indult vándorútjára Európába és Ázsiába.
Legfontosabb felfedezésünk az volt, hogy a Neander-völgyi DNS hatással van a modern emberek klinikai jellemzőire: kapcsolatot találtak a Neander-völgyi DNS és az egyéni sajátosságok, köztük immunológiai, bőrgyógyászati, neurológiai, pszichiátriai és reproduktív betegségek között.
A kutatók például kimutatták, hogy a neandervölgyi DNS-ének egy sajátos mutációja jelentősen növeli a nikotinfüggőség kockázatát. Más DNS-mutációk a depresszió kialakulásának kockázatára lehetnek hatással, egyesek pozitívan, mások negatívan. Az egyes egyéneket illetően ez a hatás attól függ, melyik DNS-mutációt hordozza.
A kutatók kimutatták, hogy a nikotinfüggőség kialakulásában szerepet játszó mutáció, amely nagyon ritka a tanulmányozott népességben, nagyjából kétszeresére növeli a dohányzásra való rászokás kockázatát. „Dohánylevél nem állt rendelkezésre a neandervölgyi ember számára, nem járkálták fel-alá cigarettázva”, így nem tudni a DNS ezen mutációja a neandervölgyi emberre volt-e bármilyen hatással.
Forrás: MTI
3 hozzászólás
Klári Bükiné Rajnai liked this on Facebook.
Csapó Mária liked this on Facebook.
Puskásné Balatinácz Ágota liked this on Facebook.