Kevesebb lehet a kávé, a narancs, a banán az éghajlatváltozás miatt

Hamarosan a kávé, a narancs, a banán és a mogyoró elérhetőségének és árának változásában is érezhetőek lesznek a klímaváltozás hatásai a Természetvédelmi Világalap (WWF) jelentése szerint.

A szervezet Vihar előtti csend néven kiadott jelentése a világszerte fogyasztott négy mezőgazdasági termék példáján keresztül mutatta be a klímaváltozás drasztikus hatásait. A tanulmány szerint a globális felmelegedést elsődlegesen okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus korlátozása nélkül a ma még leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek egy részéhez a közeljövőben sokkal nehezebb lesz hozzájutni.

A világ kávétermésének felét jelenleg Brazília és Vietnám adja, ahol ez meghatározó gazdasági tevékenység. Az elmúlt évtized során a növekvő vízhiány már eddig is drasztikus terméscsökkenést eredményezett mindkét országban, az évszázad közepére viszont már a jelenlegi termőterületek fele termelésre alkalmatlanná válhat az éghajlatváltozás következtében.

A világon legnagyobb mértékben termesztett gyümölcs, a banán termesztése is erőteljesen érintett. A banántermelés jó része egyetlen fajtán alapul, így egy-egy betegség szinte a teljes globális termést tönkreteheti. A világ harmadik legnagyobb exportőreként nyilvántartott Kolumbiában az éghajlatváltozás következtében a banántermelésre alkalmas területek mintegy 60 százaléka eltűnhet 2060-ra.

A narancs számára a legnagyobb veszélyt az aszály jelenti. A világon elfogyasztott narancslé fele Brazíliából származik, és az ország narancstermelésének 80 százalékát Sao Paulo állam adja. A termeléshez jelenleg egyre gyakrabban intenzív öntözés szükséges, az ültetvények területe pedig délre tolódott az államon belül. A kaliforniai és floridai termelőterületek is egyre inkább érintetté válnak a vízhiány, vagy pedig a tengerszint-emelkedés miatt.

A mogyoró globális termelésének 70 százalékát Törökország adja. 2014-ben egy hatalmas terméskiesés a világpiaci ár megduplázódásához és az európai csokoládégyártók beszerzési stratégiájának megváltozásához vezetett. A török környezetvédelmi minisztérium szerint Törökországban a termőterületek országos szintű eltolódására és terméscsökkenésre kell számítani, ami hatással lesz az ország gazdasági helyzetére is.