Rákellenes nap – Több rákbetegségben az egész világot tekintve „dobogós” helyen állunk

Eddig is sokat lehetett hallani arról, hogy a dohányzás, az alkoholizmus, a rossz táplálkozási szokások, a stressz, fizikai aktivitás hiánya és a túlsúly mind kockázati tényező a rák kialakulásában, a környezetszennyezés viszont – ilyen minőségében – nem kapott elég nagy publicitást.

Ez az újdonsága a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség csütörtökön közzétett listájának, amelyen a rák kialakulásának kockázatát csökkentő javaslatok szerepelnek. Itt már felértékelődött a környezetszennyezés szerepe: kockázati tényezőként szerepelnek a fizikai, biológiai és kémiai környezeti hatások – hangsúlyozta Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója.

A rákos megbetegedésekben elhunytak között egyre több a fiatal, a veszélyeztetett korcsoport egyre fiatalabb korosztályok felé tolódik – folytatta. Példaként említette: 10-15 évvel ezelőtt 40 év körülieknél rendkívül ritka volt az emlőrák, ma már nem az. A daganatok ma általában 40-60 év között halmozódnak – tette hozzá.

Elmondta, hogy a megelőzésért – az említett kockázatok minimalizálása mellett – két módon lehet tenni: az egyik a vírusok által okozott rákok – így a hepatitis B és C okozta májrák, vagy a HPVA okozta méhnyakrák – esetében a védőoltás igénybe vétele. Kásler Miklós kiemelte: a HPVA ráadásul nemcsak a méhnyakrák okozója, de előfordul a szájüregi, garat- és gégeráknál, a vizeletkiválasztó rendszer daganataiban, a végbélrákban. Így a HPVA elleni védőoltással nemcsak a méhnyakrák, hanem a többi daganattípus jelentős része is megelőzhető – húzta alá.

A másik fontos megelőzési mód a szűréseken való részvétel, ez a méhnyakrák, az emlő- és a vastagbélrák esetében lehetséges – folytatta. Magyarországon rendkívül alacsony a szűréseken a részvételi arány, pedig amikor a népesség 42 százaléka részt vett emlőrákszűrésen egy szűrési periódusban, háromezer rákot szűrtek ki olyan korai stádiumban, amikor a gyógyulás esélye rendkívül magas – emelte ki Kásler Miklós. Minden más, a szűrésekben és védőoltásokban nem érintett szerv esetében pedig a kisebb-nagyobb panaszokkal mindig érdemes orvoshoz fordulni, hogy kizárhassák a rák lehetőségét – hívta fel a figyelmet a főigazgató.

A Magyar Rákellenes Liga kezdeményezésére minden évben április 10-én, az országos rákregisztert 1902-ben létrehozó Dollinger Gyula orvos születésnapján tartják a nemzeti rákellenes napot.

Magyarországon a daganatos betegségek a halálozások 35 százalékát teszik ki. A vezető daganatos halálok a tüdőrák (Magyarország világelső a tüdőrák okozta halálozásban), ezt követi a vastagbél- és végbélrák, az emlőrák, a gyomor-, a prosztata- és a szájüregi rák által okozott halálozás. Évente mintegy 80 ezer új daganatos megbetegedést diagnosztizálnak, és több mint 32 ezren halnak meg valamilyen rákos elváltozás következtében minden évben.