Széchenyi-díj – Kovács L. Gábor pécsi endokrinológus

Nagy megtiszteltetésnek tartja a Széchenyi-díjat Kovács L. Gábor laboratóriumi szakorvos, endokrinológus, aki úgy érzi: az elismerést munkatársainak és családjának is köszönheti.

Az MTA rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem tanára, az egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának elnöke a metabolikus megbetegedések és a laboratóriumi diagnosztika módszereinek fejlesztése területén elért kimagasló eredményei, valamint a hazai és nemzetközi laboratóriumi medicina fejlődését jelentősen segítő szervezeti, szakmai újításai, kiváló tudományszervezői munkája elismeréseként vehette át a kitüntetést vasárnap Budapesten.

„Az, amit eddig elértem, nem egyéni, hanem a kollégáimmal több évtizeden át végzett csapatmunka eredménye” – mondta a professzor az MTI-nek. Hozzátette ugyanakkor, hogy még munkatársaival együtt sem lett volna képes semmilyen, „nemzetközi szinten elfogadható produktumot” létrehozni, ha nem áll mögötte a családja.

Kovács L. Gábor tudományos kutatásairól elmondta: korábban a hormon-, az idegrendszer, az agy kapcsolatával foglalkozott és ennek során jutott új információkhoz arról, hogy az agyalapi mirigy hormonjai hatással vannak a tanulási teljesítményre, továbbá befolyásolják a kábítószerekhez való hozzászokást.

Az akadémikus kitért arra, hogy érdeklődése az utóbbi években egyre inkább az úgynevezett korai diagnosztika, a személyre szabott diagnosztika felé fordult. „Munkatársaimmal új labormódszerek kidolgozásával, úgynevezett korai markerek keresésével kezdtünk foglalkozni, amelyekkel jó előre meg lehet becsülni betegségek kialakulásának kockázatát”.

Szólt arról, hogy a közelmúltban bekapcsolódott a mesterséges megtermékenyítés során alkalmazható új, korai markerek vizsgálatába is. Itt újfajta chipdiagnosztikai módszerek kifejlesztésével igyekeznek segíteni a legéletképesebb, leginkább beültetésre alkalmas embriók kiválasztását. A cél az, hogy ezeket a vizsgálatokat az embriók érintése nélkül, azok folyadékkörnyezetéből lehessen elvégezni – hangsúlyozta.

Kovács L. Gábor büszke arra is, hogy a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság elnökeként részt vehetett a magyarországi labordiagnosztika modernizálásában, a nyugat-európai színvonalnak megfelelő normarendszerek hazai bevezetésében, az európai laboratóriumi szövetség vezetőségi tagjaként pedig az európai laboratóriumi közélet szervezésében.

A professzor két területen komoly előrelépést remél. Az egyik, hogy magyar eljárásrendek kialakításával és a döntéshozókkal való elfogadtatásával sikerül nemzetközi színvonalúvá tenni olyan betegségek kivizsgálását, mint például a szívelégtelenség vagy a különböző hormonzavarok. A másik a diagnosztikus chipek világa, amelyben a labormunkában járatlan emberek is képessé válnak arra, hogy meg tudják állapítani egy betegség jelenlétét.

Kovács L. Gábor jövőbeni terveiről szólva fontosnak nevezte annak elérését, hogy a PTE orvostudományi és természettudományi zászlóshajója, a Szentágothai János Kutatóközpont és az ott működő huszonnégy kutatócsoport ismertebbé váljon a nemzetközi tudományos életben.

Arra a kérdésre, hogy mire a legbüszkébb, azt felelte: arra, hogy még ma is körülveszik fiatalok. „Elmúltam 65 éves, de kikérik a tanácsomat és akarnak velem dolgozni, és ez óriási élmény, ajándék nekem” – fogalmazott a professzor.

Forrás: MTI