Magyarországot a legkevésbé egészségesen táplálkozó nemzetek közé sorolták

Világszerte romlik az étrend: a szakértők szerint bár az emberek ma már több egészséges élelmiszert, köztük teljes értékű gabonát és halat esznek, a hizlaló, silány minőségű ételek fogyasztásában még nagyobb emelkedés figyelhető meg.

Erre az elszomorító következtetésre jutott a The Lancet című brit orvosi folyóiratban közölt tanulmánysorozat egyik része, amikor 190 országra kiterjedően vizsgálta az emberek táplálkozási szokásait. Magyarországot a legkevésbé egészségesen táplálkozó nemzetek közé sorolta.

Egy nemzetközi kutatócsoport több mint 320 olyan felmérést fésült át az 1990 és 2010 közötti időszakból, amelyekben a résztvevők saját maguk értékelték az étrendjüket. Azt vizsgálták, milyen gyakorisággal számoltak be 17 szokványos enni- és innivaló, köztük egészséges – gyümölcsök, zöldségek, halak – és egészségtelen opciók – só, feldolgozott húsok, cukros üdítőitalok – fogyasztásáról. A tanulmány a Bill és Melinda Gates Alapítvány meg a brit kormány védnökségével működő Medical Research Council (MRC) szervezet finanszírozásával készült, és a The Lancet című brit orvosi folyóirat online kiadásában látott napvilágot, egy az elhízással foglalkozó tanulmánysorozat részeként.

A tanulmány legfőbb megállapításai közé tartozik, hogy az idősebb felnőttek helyesebben táplálkoznak, mint fiatalabb társaik, és a nők általánosságban véve egészségesebben étkeznek, mint a férfiak. Összességében nézve Csád, Sierra Leone, Mali, Gambia és Uganda lakosságának étrendje a legegészségesebb. A legkevésbé egészségesen táplálkozó nemzetek közé tartozik Örményország, Magyarország, Belgium, Csehország és Kazahsztán.

Az egészséges élelmiszerek fogyasztásában Tunézia, Barbados, a Zöld-foki Köztársaság, Mauritius és Izrael állnak az élen, míg az egészségtelen harapnivalók fogyasztását tekintve Azerbajdzsán, Szlovákia, Csehország, Belgium és Hejlungcsiang kínai tartomány a listavezetők. Az Egyesült Államok esetében vegyes képet kaptak a szakemberek: ott az egészséges és az egészségtelen ételek fogyasztásának mértéke is megnövekedett.

„Még mindig hosszú út áll előttünk” – mondta Dariush Mozaffarian, a Tufts Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője. A szakember szerint annak ellenére, hogy a nyugati emberek az értéktelen ételek legnagyobb fogyasztói közé tartoznak, ma már Kína és India is egyre feljebb kapaszkodik az elrettentő ranglétrán, a helyi kormányoknak ideje lenne közbelépniük. Az eredmények szerint Afrika és Ázsia néhány országában semmilyen változás nem ment végbe az emberek étrendjében az elmúlt húsz évben.

A tanulmánysorozat szerzői azt is megállapították, hogy az elhízottság kezelésére irányuló globális erőfeszítések „elfogadhatatlanul lassan” haladnak, és 2010 előtt csupán minden negyedik ország fogalmazott meg az egészséges táplálkozásra vonatkozó irányelveket. A szakemberek szerint kevesebb, mint egy nemzedék alatt a gyermekkori elhízottság mértéke drasztikusan megemelkedett világszerte, és jelenleg kevés ország tesz lépéseket a fiatalok megóvásáért.

„Az elhízottságról alkotott képünket muszáj teljesen újragondolnunk, ha meg akarjuk fékezni és vissza szeretnénk fordítani a globális elhízottsági járványt” – állapította meg Christina Roberto, a Harvard közegészségügyi karának munkatársa, aki a tanulmányok egyikének kimunkálásán dolgozott. Mint ahogy hozzátette: „egyrészt tudomásul kell vennünk, hogy az egyént is terheli bizonyos mértékű felelősség a saját egészségét illetően, másrészt fel kell ismernünk, hogy a mai élelmiszer-kínálat kihasználja az emberek biológiai, pszichológiai, társadalmi és gazdasági sérülékenységét, az egészségtelen ételek beetetése felé sodorva őket”.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2014-ben a világ felnőtt lakosságának 39 százaléka túlsúlyos, 13 százaléka elhízott volt. Egy évvel korábban mintegy 42 millió öt éven aluli gyermek küzdött túlsúllyal vagy elhízottsággal.

Forrás: MTI