Újfajta tüdőszűrési módszert vizsgálnak a Korányiban

Tízből négy magyar sosem jár egészségügyi szűrésre – derül ki egy friss felmérésből. A tébécészűrés szabályai januártól változtak, ősszel pedig kutatási program indul a tüdőrák szűrésének hatékonyabbá tételére is – olvasható a hirado.hu-n. 

A szűrések elmulasztása még a kötelezőség elrendelése esetén sem jár büntetéssel, ugyanakkor a tébécés betegek hozzátartozóinak szűrésére már szigorú szabályok vonatkoznak. Egy friss felmérés szerint tízből négy magyar sosem jár egészségügyi szűrésre. A Kossuth Rádió Napközben című műsorában az is elhangzott, hogy a tébécében való megbetegedés valószínűsége nagyon sok tényezőtől függ, de az egy kockázati tényező a szegénység, nagyon sokan vannak, akik ugyan még tiszta ruhát hordanak, de már arra szorulnak, hogy kukában turkáljanak.

Kovács Gábor, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet főigazgatója azt mondta, az országban a hatvanas évek óta fokozatosan csökken a tuberkulózisos (TBC) megbetegedések aránya, például tavaly az egész országban már csak mintegy ezer új tébécés beteget azonosítottak.

Egykor minden 18 év feletti személynek kötelező volt tüdőszűrésre járnia, a hetvenes években évi hétmillió ember jelent meg a vizsgálatokon, vagyis a teljes felnőtt lakosság. A megbetegedési arány csökkenésével 1998-tól az ÁNTSZ csak a 25 százezrelékes határ átlépése esetén rendelte el a kötelező tüdőszűrést. 2014-től pedig nem adott területen, hanem a kockázati tényezőknek kitett lakossági csoportokban kötelező a vizsgálat. Ez persze nem azt jelenti, hogy mások, például a negyven év felettiek ne mehetnének el szűrésre – nekik az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) évi egy vizsgálatot kifizet. Az azonban, ha valaki foglalkozás-egészségügyi szűrésen vesz részt, pénzbe kerül, 1700 forintba.

Kissné Horváth Ildikó, az egészségügyért felelős államtitkárság főosztályvezetője szerint bár a betegségek megelőzésével kapcsolatos egyéni felelősségvállalás inkább gyengének, mint jónak mondható, de a helyzet javulóban van. Jelenleg ebben a tekintetben Magyarország az európai középmezőnyben van – tette hozzá.

Kovács Gábor arról is beszélt, hogy a tüdőrák tízszer gyakoribb ma, mint a tébécé, de a daganatos betegségek esetén a CT-vel és nem a mellkasröntgennel végzett szűrést tekintik a megfelelő vizsgálatnak. Kissné Horváth Ildikó szerint a tüdőrák-szűrés ügyében paradigmaváltás történt. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkatársa elmondta, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben ősszel indul az a költséghatékonyságot elemző kutatás, amely azt vizsgálja, hogy az alacsony dózisú CT-szűrés hogyan alkalmazható a tüdőrák kimutatására– írja a  hirado.hu.

Forrás: hirado.hu