A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy a MAX-IMMUN Rák- és Immunkutató Kft. a gyógygomba kivonatokat tartalmazó étrend-kiegészítőit jogszerűtlen módon népszerűsítette, ezért a hivatal 21.000.000 Ft bírság megfizetésére kötelezte a vállalkozást.
A vállalkozás Aquanax, Cardianax/Caronax, Cranalgon, Dietanax/Dianax, Flavogenin Pro, Gastroanax/Gashonax, Immunax Balance/Imonax Balance, Immunax C/Imonax C, Immunax Cor/Imonax Gan, Immunax Osteo/Imonax Teo, Metanax, Neuranax/Neonax, Vargastem, Virostat/Viranax, Vitanax PX4, illetve Vitanax PX4S néven különböző gombakivonatokat tartalmazó termékeket forgalmaz. 2012 januárjától 2013. április 17-ig televíziós és rádióműsorokban, különböző újságokban, a vállalkozás honlapján és előadásokban megjelenő tájékoztatásokban a termékek lényegi összetevőit tartalmazó gombakivonatokról gyógyhatásállítások hangzottak el.
A hirdetésekkel megcélzott fogyasztók két csoportra bonthatók. Az első csoportba tartoznak azok, akik egészségmegőrző, prevenciós célból vásárolják meg az eljárásban érintett termékeket. A másik csoportot pedig azok a vásárlók alkotják, akik a már meglévő betegségük miatt kiszolgáltatott helyzetben vannak, így fokozottabban fogékonyak minden olyan új információra, termékre, amely jelenlegi állapotukban javulást, illetve annak változásában kedvező hatást ígér, emiatt különös jelentősége van a tényszerű, túlzásokat nélkülöző, bizonyított állításokat tartalmazó tájékoztatásnak.
A vállalkozás által forgalmazott termékek élelmiszernek minősülő étrend-kiegészítők. Az ágazati jogszabályok szerint tilos gyógyhatásra, betegségmegelőző hatásra vonatkozó állítások közzététele.
A fentiek miatt a GVH megállapította, hogy a MAX-IMMUN Rák- és Immunkutató Kft. tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, ezért a hivatal 21.000.000 Ft bírság megfizetésére kötelezte a vállalkozást.
A GVH a bírság meghatározásánál súlyosító körülményként értékelte, hogy a hosszú ideig elhúzódó reklámozás miatt a tájékoztatások a fogyasztók széles rétegéhez eljutottak, a kereskedelmi gyakorlat központi eleme volt a jogsértő kommunikációk alkalmazása, illetve azt a körülményt, hogy a vállalkozás alapvetően az egészségügyi problémákkal küzdő, sérülékeny fogyasztói réteget célozta meg.
Forrás: Gazdasági Versenyhivatal
