A margarin fogyasztása növeli a szívbetegség kialakulásnak kockázatát

A növényi olajokat a reklámok „egészségesnek” állítják be, valójában a kémiailag legtöbbször kezelt élelmiszerek közé tartoznak. A margarint és a növényi olajok fogyasztását a magas koleszterinszint és vérnyomás csökkentő hatása miatt sokszor javasolják, azonban fogyasztásuk sokkal veszélyesebb, mint gondolnánk.

A margarin a repce, kukorica, szója, napraforgó vagy sáfrány génmódosított, gyomirtókkal kezelt terméséből származó növényi olajból készül. A feldolgozás során a magokat többszörösen hőkezelni, savakkal és egyéb kémiai szerekkel kell átmosni, hogy az olaj kinyerhető legyen belőlük. A vajjal és a kókuszolajjal ellentétben a növényi olajok nem vonhatók ki egyszerű sajtolással, hanem kémiailag el kell őket választani, szagtalanítani és átdolgozni. A margarin előállításához ezeket az olajokat hidrogénezni kell (hogy folyékonyból szilárd halmazállapotúvá váljanak), mely során transzzsírokat állítanak elő.

A transzzsírok jelentősen növelik a daganatos és kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának rizikóját. A margarin gyakori fogyasztása egy később jelentkező 2-es típusú cukorbetegség, valamint metabolikus szindróma kialakulását alapozza meg.

A növények szöveteiben található olajok és zsírok nagy koncentrációt érnek el a magvakban, a gyümölcsök magjában, rostokban, csírában. Korábban a növényi olajokat hidegpréselés útján nyerték. A hideg sajtolás során az eredeti termék olajtartalmának csak 30-40 százaléka marad meg, de az eljárás megőrzi az olaj minden tápanyagát. A meleg sajtolás és más kémiai módszerek elterjedésével már 100 százalék ez az arány. Azonban a finomítással az a gond, hogy az összes a magban lévő egészséges anyag (vitamin, ásványi anyag, enzim) elpusztul, kemikáliákban és telített zsírsavakban gazdag olaj lesz belőle.

Minél inkább finomított egy olaj, annál károsabb az egészségre.

A növényi olajok elterjedése előtt az állati eredetű zsírokat fogyasztották az emberek, melyeket húsból, faggyúból, szalonnából, vagy vajból nyertek ki. A huszadik század elején a vaj fogyasztása személyenként 18 kilogramm körül volt évente, míg napjainkban alig 1,5 kilogramm személyenként évente. Növényi olajokból viszont az emberek évente átlagban 30 kilogrammot fogyasztanak, és ez szoros összefüggésben áll a szív- és érrendszeri, valamint rákos megbetegedések előfordulásával is.

A margarin és növényi olajok helyett léteznek olyan olajok és zsírok, melyeket szabadon használhatunk. Ilyen a kókusz olaj, az állati zsír, a vaj, az olíva olaj, a pálma olaj, az avokádó olaj, a hal olaj és a tojás.