Hiába kaptak tavaly év végén csaknem nyolcszáz millió forintot a kórházak a térd- vagy csípőprotézisre várók számát, a finanszírozás még mindig alacsony ahhoz, hogy jelentősen növelni lehessen a műtéti kapacitást. Így csak mintegy tíz százalékkal növelhető az elvégzett beavatkozások száma, ezzel pedig érdemben nem rövidül a várólista, írja a VG.hu.
Egy csípőprotézis-beültetésre átlagos majdnem két évet (604 napot), míg egy térdprotézis műtétre ennél is többet, 864 napot kell ma várnia jelenleg egy magyar betegnek. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nyilvántartása szerint az előbbi listán már több, mint nyolc és fél ezren, az utóbbin pedig majdnem tízezren állnak sorban.
E két várólista rövidítése érdekében 23 kórház összesen majdnem nyolcszáz millió forint többlettámogatást kapott, hogy az év első három hónapjában megoperálják a leghosszabb ideje várakozó 1300 beteget. Az OEP arra kérte a programban részt vevő kórházakat, egyeztessenek a betegekkel a műtéti időpontokról. Az érintettek közül mintegy négyszázan nem tudtak vagy nem akartak élni a lehetőséggel, azt jelezték, hogy egy későbbi időpontban szeretnék elvégeztetni a műtétet. Őket a várólistáról az előjegyzési listára helyezték. Szintén nagyjából négyszázra tehető azoknak a betegeknek a száma, akiknél vagy szakmai okok alapján nem volt már indokolt a mielőbbi műtét, vagy az érintettek döntése alapján nem került arra sor. Vagyis a leghosszabb ideje várakozók közül a kórházak jelzése alapján körülbelül ötszázan kerültek be a programba.
A kórházakkal és az Egészségügyi Szakmai Kollégium ortopédiai tagozatával egyeztetve ezért most egy újabb beteglista készült, ennek során újabb 1600 várakozó beteget jelöltek ki, mint a további műtétek potenciális alanyait. Velük ugyanúgy megkezdődött az egyeztetés, mint az első körös páciensekkel. Az egészségbiztosító szerint a várólista ilyetén megtisztításának, valamint az operációknak köszönhetően összesen 2900-zal csökkenhet a nagyízületi protézis műtétre várakozók száma. A szakma azonban másképp látja.
„Nagy dolog a plusztámogatás, de ennek hatására nem fognak érdemben rövidülni a várólisták, mivel az 1600 plusz beteg csupán 10 százalékkal több, mint amit egyébként évente megoperálnak. Sajnos ezzel együtt is több beteg kerül fel a várólistákra, mint amennyit a jelenlegi műtéti kapacitások mellett meg lehet operálni” – mondja Böröcz István ortopéd főorvos, aki maga is részt vett az OEP-pel folytatott egyeztetéseken.
Ortopéd szakorvos, illetve traumatológus még van elegendő számban, ám aneszteziológusból, műtősnőből komoly hiány van. A protézis-beültetések ráadásul alulfinanszírozottak, aminek következtében jó, ha null szaldóra ki tudják hozni, és nem fizetnek rá egy-egy ilyen műtétre az intézmények.
Ez persze nagyban függ az adott kórház rezsióradíjaitól is, amit a dolgozók bérétől a fűtésköltségen át a fogyóanyag-költségekig számos tényező befolyásol, emiatt az kórházanként is eltérő – magyarázza Böröcz István. Hozzáteszi: nem csak a finanszírozást, hanem a műtéti kapacitásokat is növelni kellene ahhoz, hogy érezhetően rövidüljenek a várólisták. Példaként Angliát említi, ahol öt év alatt tudták ezt elérni úgy, hogy kifejezetten erre a projektre hoztak létre kórházakat, font milliárdokat áldozva a célra
Az OEP-től kapott adatok szerint sem nagyon pörögtek fel a műtétek: április 10-ig 190 beteget operáltak meg, így ha a nagyízületi protézis-beültetések ebben az ütemben haladnak, szeptember végére használják fel teljes mértékben a többletforrást.
Forrás: Vg.hu
