Robotsebészet

Sci-fi filmbe illőnek tűnhetnek az olyan műtétek, amikor az orvosok csak felügyelik a robotsebészeket. A robotsebész rendkívüli előnye, hogy nem remeg a keze, és három karja van.

A páciens a műtőasztalon fekszik, aki fölé sebész helyett robotkarok hajolnak.  A robotkarokat a távolabb ülő sebész irányítja, aki a konzol mögött ülve figyel és két pedál valamint egy joystickre emlékeztető kar segítségével utasításokat ad. A robotkarok végén találhatók a tetszőlegesen cserélhető sebészeszközök (ollók, szikék és számos egyéb eszköz), melyek átmérője 5-8 milliméter. A hegek nagysága a robotika segítségével minimálisra csökkenthető, mert az orvosok az operáció során egyetlen nyílást próbálnak ejteni a betegen.  A rendszer pontos vezénylését a 3D-s látvány teszi lehetővé.

A Da Vinci robotrendszer alapjaiban változtatta meg a sebészet lényegét, melyet főként az urológia, a nőgyógyászat és a szívsebészet használ. Segítségével kíméletesebben hajthatók végre a műtétek, nincs akkora vérveszteség, kisebb az áttétek kialakulásának a valószínűsége, csökken a betegek számára a korházban töltött idő.

Az amerikai hadsereg, a NASA és orvostechnikai cégek bevonásával kifejlesztett Da Vinci robottal akár távirányítású műtétek is végrehajthatók, hiszen az operáló orvos és a robot között műhold közvetíti a jeleket. Bár ez a fajta műtét a gyakorlatban még nem terjedt el, mégis lehetséges, hogy az orvos az internet segítségével egy másik földrészen tartózkodó robotsebészt vezéreljen.

Jelenleg a világon már csaknem 2500 ilyen rendszer működik, a legtöbb az Egyesült Államokban. A környező országokban már mindenhol használnak robotsebészt, ám a hazai közkórházakban a 1,5 millió dolláros magas ára miatt még egy jó ideig biztosan nem fog elterjedni. Az orvosok jelenleg csak elméleti síkon ismerhetik meg a robotikát.

A robotsebészettel elvégzett műtétek utáni szövődmények a statisztikák szerint valóban elenyészőek a laparoszkópos vagy nyílt műtétek szövődményeihez képest. A halálesetek száma viszont igen magas volt az elmúlt évek során, ami laparoszkópos műtétek során nem jellemző. A hátterében a gyakorlati képzés rossz minősége, és a megnövekedett számú orvostanhallgató állhat. Egy amerikai vizsgálatból kiderült, hogy az USA-ban robotsebészeti eszközzel végzett műtétek utáni jelentések nem megbízhatóak. Kevés kórház készített a beavatkozásokról jelentést, az önkéntes adatszolgáltatásokból nehéz pontos következtetést levonni, hogy a robotsebész számlájára írhatók-e a halálesetek.