Több mint 76 ezer munkahelyet teremtene a zöld és egészséges közlekedésben és tízezer életet mentene meg évente, ha Európa nagyvárosai elérnék a dán főváros szintjét a kerékpározásban – erre a következtetésre jutott az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által hétfőn bemutatott új tanulmány.
Az Unlocking New Opportunities (Új lehetőségek megnyitása) című tanulmány készítői szerint „a zöld és egészséges közlekedésbe” való befektetés nemcsak az egészségre van pozitív hatással, hanem gazdaságilag is kifizetődő.
A tanulmányt az ENSZ két szakosított szervezetének hétfőn Párizsban kezdődött háromnapos tanácskozásán mutatták be, amelyen az európai közlekedési, egészségügyi és környezetvédelmi miniszterek megvizsgálják, miként járul hozzá az innovatív közlekedéspolitika a munkahelyteremtéshez, az egészségesebb és zöldebb társadalom kialakításához.
„A hatékony közlekedési rendszer létfontosságú a modern gazdaságok működéséhez. Ugyanakkor a közlekedés súlyosan károsíthatja a környezetet és az egészséget. Ezért egy bátor párizsi nyilatkozat elfogadására szólítunk fel, kormánybefektetéseket sürgetünk a zöld és egészséges közlekedésbe. Ezek a befektetések óriás mértékben lennének kifizetődőek, új munkahelyeket teremtenének, több mozgást végző, egészségesebb embereket, kevesebb közlekedési balesetet idéznének elő, kevesebb lenne a zaj és jobb a levegő minősége – idézte Jakab Zsuzsanna, a WHO európai regionális igazgatója felszólalását a tanácskozás megnyitóján a UNECE honlapja.
A jelentésből kiderül, hogy a WHO európai térségében a közlekedés okozta légszennyezés évente mintegy 500 ezer elhalálozásért felelős. Közlekedési balesetekben évente 90 ezer ember hal meg idő előtt. Hetvenmillió embert érint a túlságosan hangos utcai zaj. Európában és Észak-Amerikában a közlekedés az üvegházhatású gázok kibocsátásának 24 százalékáért felelős. A mozgásszegénységet előidéző közlekedés évente mintegy egymillió elhalálozáshoz járul hozzá.
A tanulmány szerint Koppenhága az európai kerékpározás egyik „vezető hatalma”, a dán fővárost egyedül a hollandiai Amszterdam előzi meg e téren. Koppenhágában az összes városi közlekedés 26 százalékát a kerékpározás teszi ki, Amszterdamban 33 százalékot. Ez a szint nagyságrendekkel több a többi európai nagyvárosénál. (Berlin 13, Bern 11, Ljubljana 10, Bécs 6, Brüsszel, Oslo, Varsó és Zágráb 5, Budapest csak egy százalék.)
A szakemberek kiszámolták, hogy ha minden európai országban egy nagyváros elérné a koppenhágai szintet, az átlag 76 ezer plusz munkahelyet teremthetne a térségben. Ezek az emberek a kerékpárkölcsönzésben, karbantartásban, a kerékpárosok számára ruházat és kellékek gyártása terén dolgozhatnának.
Budapest esetében ez 1981 új munkahelyet teremthetne és évente 298 ember életét lehetne megmenteni.
Forrás: MTI
4 hozzászólás
Józsa Emese liked this on Facebook.
Isvánné Bodnár liked this on Facebook.
Elvira Horváth liked this on Facebook.
Nóra Ivókné Bodrogi liked this on Facebook.