Tízből kilenc magyar D-vitamin-hiányos a tél végére, derült ki egy tavalyi D-vitamin konszenzus szakmai konferencián. A D-vitamint 90-100 százalékban fedezhetjük a bőrben lezajló fotoszintézis során, amennyiben direkt napfény naponta (de legalább hetente kétszer) tíz-tizenöt percig éri testünket (arcot, végtagokat vagy a hátat). Sötét bőrszínűeknek sokkal több expozíciós időre van szükségük, idős korban pedig csökken a bőr D-vitamin szintetizáló képessége, hetvenéves korban már csak negyedannyi képződik. A fényvédő krémek vagy azárnyékolás 97-99 százalékkal csökkenti a bőrben a D-vitamin képződést. Táplálkozással szinte lehetetlen fedezni a D-vitamin szükségletet, hacsak nem fogyasztunk heti három-öt alkalommal nagy D-vitamin tartalmú halat.
A D-vitamin egy olyan kulcsfontosságú hormont, amelyből megfelelő mennyiséghez az emberek sem a napsugárzásból, sem a táplálékból nem jutnak hozzá.
Mennyi a napi D-vitamin igényünk?
A legújabb orvosi ajánlások megoszlanak a napi adagot illetően, és gyakran vezetnek D-vitamin hiányos állapothoz, különösen az afroamerikai körében, akiknek ötször annyi időbe telik, hogy D-vitamint szintetizáljanak bőrön keresztül. Ahány orvosi csoport, annyiféle válasz létezik a kérdést illetően. Míg egyes ajánlások a felnőtt ember napi minimális D-vitamin szükségletére1500-2000 NE-t (Nemzetközi Egység) javasolnak, addig mások 3500-4000 NE-t, vagy egy másik megközelítésben testsúly kilogrammonként 40-50 NE-t.
Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinika kutatócsoportjának reprezentatív felméréséből kiderült, hogy a kora tavaszi hónapokban a felnőtt magyar lakosság D-vitamin-szintje körülbelül fele (16 ng/ml) a normál értéknek. . Az őszi-téli hónapokban tehát feltétlenül szükség van a D–vitamin pótlására.
2 hozzászólás
Ildikó Deczky-Thold liked this on Facebook.
Isvánné Bodnár liked this on Facebook.