A kémiai ingerek által kiváltott érzetek élettani szempontból rendkívül fontosak. A szagérzékenység hiánya, a receptorok csökkent működése vagy minőségi zavara valamilyen betegségre utal. A szag- és ízérzékelés között szoros kapcsolat áll fenn, hiszen ízérzékelésünk nagy részét a szaglásunknak köszönhetjük. Egyes betegségek szaglásvesztéssel járnak. Sok esetben, ha nem történik időben a felismerés, ez a folyamat akár állandósulhat is.
Az Alzheimer-kór gyógyíthatatlan, ám gyógyszeres kezeléssel tünetileg gyógyítható betegség, jelentős idegrendszeri elváltozásokkal jár. A szagérzékelés elvesztése – mely szorosan összefügg az érzékeléssel, a felismeréssel vagy a memóriával – az Alzheimer-kór egyik legkorábban jelentkező tünete.
Az University of Florida kutatói egy egyszerű szaglásteszttel szűrték ki az Alzheimer-kórban szenvedőket. A teszthez mogyoróvajat, egy olyan anyag illatát használták, melyet csak a szaglóreceptorok képesek érzékelni, az ízreceptorok nem. Az egészséges emberek általában 17 centiméterről megérzik a mogyoróvaj illatát, míg az Alzheimer-kórban szenvedők csak 5 centiről.
Azoknál a betegeknél, akiknél az orr két oldala közt drámai eltérés mutatkozott, kimutatható volt az Alzheimer-kór korai stádiuma. A betegeknél – a más központi idegrendszeri betegségekben szenvedőkhöz képest – igen specifikusan jelentkezett a különbség. A bal orrlyukat használva csak 10 centiméterrel közelebbről érezték meg az illatot, mint az orruk jobb oldalával. Ha 10 centiméterrel messzebb volt a mogyoróvaj, már nem érezték meg az illatát. Ennek oka, hogy a szaglóidegek nagy része a bal agyféltekében találhatók, az Alzheimer-kór pedig ezt a féltekét támadja meg hamarabb.
