A szívelégtelenség és a leggyakoribb szívritmuszavar kialakulásában a légszennyezettség is szerepet játszhat. Azt már régóta megfigyelték, hogy a tüdőszövet funkciójának romlása és a tüdő rosszindulatú daganatainak kialakulása szoros összefüggésben van a légszennyeződéssel, de most több, jól kontrollált tanulmány is kapcsolatot talált a szívbetegségek és a levegő szennyezettsége között. Edingburgh Egyetemén az Orvosi Kar kutatói Nicholas I. Mills vezetésével öt nagy nemzetközi adatbázis légszennyeződésre vonatkozó adatait elemezve összefüggést találtak bizonyos területeken a szennyezettség mértéke és a szívelégtelenség gyakorisága között.
A légszennyezés mértékét az egészségre veszélyes gázok: szénmonoxid, kéndioxid, nitrogéndioxid, ózon és a kis molekulájú szennyező anyagok koncentrációjával határozták meg.
A tanulmányok azt mutatták, hogy a szívelégtelenség miatti kórházi felvételek száma vagy a halálozás szorosan összefügg az adott terület légszennyezettségének mértékével.A légszennyezettség kedvezőtlen hatása folyamatosan érvényesül, de mérések szerint az egészség károsodásának legkifejezettebb következményei a helyszínre érkezés első 24 órájában jelennek meg. A leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvarfibrilláció is sűrűbben jelentkezik ott, ahol a légszennyezettség emelkedett. Az ember okozta légszennyezés számítások szerint világszerte évente két millió halálesetért felelős.
