Előfordul, hogy extrém, nagyfokú érzelmi megrázkódtatás hatására mellkasi fájdalom, nehézlégzés, szívritmuszavar jelentkezik.
Ez a ritka betegség többnyire a hölgyeket érinti, hiszen őket viseli meg jobban a szerelmi bánat, vagy családi tragédia. Tekintettel arra, hogy a kórkép többnyire az 50-70 éves hölgyeket érint, a hátterében felmerül az ösztrogén nevű nemi hormon hiánya.
A hormonhiány a stressz hatására a mellékveséből felszabaduló nagy mennyiségű noradrenalinra adott fokozott szimpatikus válaszreakciót eredményez a vegetatív idegrendszerben. A stresszhormonok hatására a szívizomban lévő kicsiny vérerek, a kapillárisok hirtelen összehúzódnak, emellett ezek a hormonok nagy mennyiségben toxinként is hatnak a szívizomsejtekre. A vegetatív idegrendszer extrém terhelése a szívizomzat bénulását okozhatja, melynek következtében a szív bal kamrájának középső harmada és csúcsa kitágul, funkciója jelentősen csökken. A panaszok és az EKG szívinfarktusra utal, a koszorúérfestés azonban nem igazol koszorúér szűkületet vagy elzáródást. Japán szerzők 1991-be írták le először a kórképet, melyet Tako-Tsubo szindrómának nevezetek el, mert a szív alakja a japán polip-csapdához hasonlít (Tako-Tsubo). Számos publikációban „Megtört szív szindrómaként” is említik. Ez az állapot átmeneti, a stresszhelyzet megszűnését követően többnyire néhány héten belül normalizálódik.
Ismert a kórkép ellentétes párja is, a „Fordított Tako-Tsubo szindróma”, mely még ritkábban fordul elő, de szintén átmeneti. Súlyos koponyaűri folyamat vagy phaeochromocytomás (stresszhormon-termelő mellékvese daganat) krízis esetén alakul ki. Ekkor a szív bal kamrájának bázisa bénul, a bal kamra középső és csúcsi részei pedig fokozott mozgást mutatnak.
